R15 számítógép

Rövid név:

Mivel az ESZR-I sorozatának gépeivel nem sikerült behozni a lemaradást, beindították az ESZR-II sorozatot, amihez  Magyarország az SZKI-ban kifejlesztett R15 számítógéppel csatlakozott.

Sajnos, a számítógépről nem maradt fenn értékelhető dokumentáció, emiatt a terméklap kitöltése hézagos. Az alábbiakban megadott adatok legnagyobbrészt a fejlesztésben résztvevők szóbeli közléséből származnak.

Kategória:
Középgép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
hazai
Létrehozás:

A fejlesztés célja volt, megfelelni az ESZR-II sorozat alapvető célkitűzéseimak: legalább utasítás szintű kompatibilitás az IBM 370 gépcsaláddal, emellett jelentősen nagyobb főtár- és háttértár kapacitás, valamint számítási pontosság elérése

Fejlesztő:
SZKI Hardver Rendszertechnikai Laborratórium (HRL)
Tervező:
Németh Pál - főkonstruktőr vezetésével
a HRL fejlesztőmérökei
Gyártó:
Számítástechnikai Kísérleti Üzem Betéti Társaság (SZKÜBT)

Használat

Működési idő:
Kibocsátás: 1978-79
Működő darabszám:
~10
Tipikus alkalmazások:

Vállalati adatfeldolgozás

Üzemi helyek:

Nagy állami vállalatok:

  • ÁFORT
  • EVIG
  • Budapesti Tejipari Vállalat
  • HŐGÉP

 

Felépítés

Központi egység

Byte szervezésű gép (8 bpB)

  • vezérmű: Schottky TTL (STTL) elemekből felépített vezérlő áramkörök
  • főtár: 64 KB ferritgyűrűs RAM
  • számolómű: TTL elemekből felépített decimális aritmetika
  • csatorna: IBM kompatibilis multiplex csatorna

Periféria

  • háttértárak: legfeljebb 4 db EC 5052 (bolgár) merevlemez
    • 7,25 MB cserélhető lemezcsomag
  • külső eszközök:
    • operátori pult  (VT340 monitor + konzol írógép)
    • konzol mátrixnyomtató (LX 120
    • lyukszalag olvasó (MOM)
    • lyukszalag lyukasztó (MOM)
    • sornyomtató (VIDEOTON)

Működés

A gép 16 és 32 bites, egy és kétcímű utasításokkal dolgozott, 8 bites műveleti kóddal. A fejlesztők megvalósították a 370/115 modell teljes, utasításkészletét, amihez  – mivel a 4 maszk bit révén egyes utasításoknak több változatuk is létezett – , 64-nél jóval több utasítás tartozott.

Főbb utasításcsoportok:

  • adatátvitel a főtáron belül, illetve  a főtár és a regiszterek között
  • adatátvitel a főtár és a külső eszközök között (be/kimeneti műveletek)
  • decimális aritmetikai műveletek (EBCDIC kódolású decimális számokkal)
  • logikai műveletek (összehasonlítások, léptetések)
  • vezérlő utasítások

A végrehajtási időkről nincs értékelhető adat.

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: “magyarított” IBM DOS
  • fordítóprogramok: n.a.
Egyedi programok
n.a.

Történeti érdekességek

Az R15 valódi ESZR gép volt: a  kitűzött cél szerint lényegében sikerült a prototípussal (IBM 370/115) azonos architektúrájú és utasításkészletű gépet létrehozni. Megbízható működését viszont nem lehetett elérni: az átlagos hibamentes időtartam (MTBF)  legfeljebb 20 – 30 óra lehetett.

Az okokra Nagy Endre fejlesztőmérnök így emlékezik:

“A technológiai problémák leküzdhetetlen akadályokat jelentettek.

Legelőször is az összes logikai áramkört át kellett tervezni ECL-ről, a logikailag teljesen különböző TTL elemkészletre. Ez a végül is sikeres, sziszifuszi munka kb. egy teljes évet vett igénybe.

A rendelkezésre álló Schottky TTL elemkészletnek azonban  kellemetlen tulajdonsága volt, hogy a chipek kimenetén agresszív “tüskék” keletkeztek, és ha ezek meghaladták a megengedett zajszintet, akkor hibás átkapcsolásokat okoztak, a működés ellenőrizhetetlenné vált.

Tetézte a nehézségeket, hogy csak kétrétegű NYÁK technológia állt rendelkezésre, ahol – külön tápfeszültség-sík hiányában – nem lehet megvalósítani a chipek stabil áramellátását.

Nem szívesen írom le, de a szerviz lényegében csontkovácsként működött: az igen fejlett diagnosztikai rendszer ugyanis hiba esetén leállította a gépet. Ha ilyenkor a hibajelzések alapján vissza lehetett állítani a sérült  adatokat, a szerviz-processzor automatikusan folytatta a félbeszakadt programot, ellenkező esetben azonban minden részeredmény elveszett, és nulláról kellett újrakezdeni a program futtatását.  Talán nem hat szerénytelenségnek, ha elmondom, hogy a teljes diagnosztikai szoftvert én írtam meg, ez volt az utolsó munkám az R15-ön és kb. egy évig tartott.

Mire ezek a problémák a döntéshozók előtt is nyilvánvalóvá váltak, már nem lehetett semmit sem tenni anélkül, hogy az egész program borult volna. Ezért végül – nagy nehézségek árán – befejeztük a fejlesztést, és a gépet átnyomták az approbáción. De az R15 megbízhatósága nem érte el azt a szintet, amelyet egy normál használatba kerülő géptől minimálisan el lehetett volna fogadni.”

A történet vége, hogy az SZKI legyártatott a SZKÜBT-tel 11 példányt és ezeket az OMFB “szétosztotta” nagy állami vállalatok között, amelyek így megfizették a fejlesztési költségeket, bár a gépek érdemi munkára csak kevéssé voltak alkalmasak.

Források

Nagy Endre fejlesztőmérnök szóbeli közlése

Az IBM 370 rendszer általános ismertetése (angol)

Az IBM 370 rendszer működési leírása (angol)

 

 

 

 


Létrehozva: 2018.10.22. 13:57
Utolsó módosítás: 2018.11.11. 18:33

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás