Minszk-22 számítógép

Rövid név:

A gép a Minszk-2 javított és korszerűsített változata (kép).

Érdekességképpen megjegyezzük, hogy karakter szervezésű változata Minszk-23 néven jelent meg, 1970 körül.

Kategória:
Középgép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
import
Gyártó:
Ordzsonikidze számítógépgyár (Minszk, Ukrajna, Szovjetunió)

Használat

Működési idő:
1967-1979
Működő darabszám:
Kibocsátás: 953 db; Magyarprszágon 5 példány működött
Tipikus alkalmazások:

Tudományos (matematikai) és (főleg műszaki) kutatási feladatok megoldása

Számítástechnikai oktatás támogatása

Speciális egyedi (katonai) feladatok megoldása

Üzemi helyek:

Az első példányt a Magyar Néphadsereg Számítástechnikai Központjában (MN SZK) helyezték üzembe 1967-ben. Ám amiikor 1974-ben Minszk-32 gépet kaptak és más telephelyre költöztek, a Minszk-22 helyben maradt és  a Zrinyi Miklós Katonai Akadémia tulajdonába került

A második példányt 1968-ban a JATE Kibernetikai Laboratóriuma (KibLab) kapta; itt 1974-ig, majd egy másik számítóközpontban 1979-ig üzemelt.

További egy-egy példány működött a MTA SZTAKI-ban, a Beloiannisz  gépgyárban, illetve az Infelor-ban; az utóbbi érdekessége, hogy a főtárat saját fejlesztésben 16 KW-ra bővítették.

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 37 bpW

A gép felépítése logikailag  azonos a Minszk-2-ével

  • vezérmű:
    • utasítás dekódoló regiszter (7 bit)
    • címszámláló  regiszter (PC, 13 bit)
  • főtár:
    • ferritgyűrűs RAM, legfeljebb 8 KW
    • ciklusidő 4 μs
  • számolómű:
    • műveletvégző 3 fő regiszter: AC (akkumulátor), R1 és R2

Periféria

  • háttértár:
    • mágnesszalag, 800 kW (1”-os, nem szabványos, meglehetősen megbízhatatlan működés)
  • külső eszközök
    • íróléces sornyomtató,  60 lpm
    • forgóhengeres  sornyomtató 100 lpm, alfanumerikus adatok kiírására
    • soros számnyomtató: numerikus adatok kiírására, 10 decimális jegy + előjel
    • lyukkártya-olvasó, 80 oszlopos
    • FACIT lyukszalag-olvasó (KibLab)

Működés

A gép kétcímes utasításokkal dolgozott, a címszámláló értéke — az ugró utasítások kivételével — minden utasítás végrehajtása után 1-gyel nőtt, így a soron következő utasításra mutatott.

Utasításszerkezet:

  • műveleti kód (7 bit)
  • index (4 bit)
  • két címrész (13-13 bit)

Az R1 regiszter fogadta az első tényezőt az első címről, és itt tárolódott az eredmény is;  a második tényező az AC-ba került a második címről, illetve az R2 regiszterből, ha egy megelőző művelet eredménye volt

Különben az R2 regiszter a hosszú műveleteknél (szorzás, osztás) az R1 regiszter meghosszabbításaként működött

Az eredmény tárolása, valamint az adatforgalom a főtár és a háttértárak, illetve kimeneti eszközök (nyomtató, lyukkártya) között, vagy az R1 vagy az AC regiszteren keresztül valósult meg

A korszerűsített technológia révén átlagos működési sebesség  ∼10 kips

A Minszk-22 igen megbízhatóan működött, heti 5, 6, néha 7 napos, 24 órás üzemben; a teljes bekapcsolt időre vetítve 90%-os kihasználtsági fokkal (MTBF 151,2 óra)

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer:  a KibLab-ban fejlesztették ki
  • fordítóprogramok:
    • gyárilag csak Inzsenyer Autokód
    • Fortran
    • Cobol
    • Algol  (mindhármat a JATE KibLab szerezte be)
    • Algol68 (KibLab fejlesztés)

A meglehetősen nagy gyári szubrutinkönyvtár műszaki-tudományos  számítások végzésére szolgált, így  a JATE-n felmerülő feladatok (matematikai nyelvészet, operációkutatás, fordítóprogramok) megoldására alig volt használható

Egyedi programok

A gyakorlatban használt programokat a felhasználók fejlesztették ki, saját céljaiknak megfelelően, dokumentációjukat hivatalosan nem hozták nyilvánosságra

Történeti érdekességek

A Magyar Néphadsereg és a számítógép című blog részletesen ismerteti a számítástechnika  “szigorúan titkos”  térhódítását magyar honvédelem területén: MN és a számítógép.

A 2.  példányt az OMFB vásárolta a KibLab részére, a Kalmár László úttörő kezdeményezésére beindult alkalmazott matematikus képzés támogatására, leváltandó az akkor már 9 éves M-3 számítógépet

Például egy hallgató diplomamunkaként a Kalmár-féle fiktív gép szimulálását oldotta meg rajta.

(A fiktív gép programozó-matematikusok oktatására definiált „elképzelt” számítógép volt, egy, két- illetve háromcímes változatban, egyesítve magában a valódi géptípusok lényeges jellemzőit. Így aki megtanulta programozni a fiktív gépet, könnyebben tudta megtanulni egy konkrét számítógép használatát.)

Források

Általános ismertetés látható az Informatika Történeti Kiállítás

Részletes műszaki ismertetés: Minszk-22


Létrehozva: 2016.04.20. 23:29
Utolsó módosítás: 2018.09.24. 20:09

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás