Minszk-2 számítógép

Rövid név:

A Minszk  gépcsalád gépei (Minszk-2, Minszk-22, Minszk-32) germánium (pnp) tranzisztorokkal épültek fel, ezért az áramköri kártyák igen sok helyet foglaltak el: egy gép 3-5 nagy (ruhás) méretű szekrényben fért el.

Jellemzően egy teljes kártya kb. annyi logikai egységet tartalmazott, mint a későbbiekben egy TTL IC.

Kép: A Minszk-2 vezérlőpultja

Kategória:
Középgép
Technológia:
Egyedi félvezetős
Származás:
import
Gyártó:
Ordzsonikidze számítógépgyár, Minszk
A beszerzett géphez - főleg az Infelorban - igen sok kiegészítő hardver eszközt fejlesztettek ki

Használat

Működési idő:
1966 -1975
Működő darabszám:
1
Tipikus alkalmazások:

Gazdasági-statisztikai feladatok megoldása

Vállalati alkalmazások, bérszámfejtés

Szimulátorok

Üzemi helyek:

Magyarországra elsőnek Minszk-2  típusú gép érkezett a KSH-hoz. A gép kezdettől az Infelorban üzemelt, eleinte a Haditechnikai Intézettől (HTI), 1971-től kezdve pedig a Május 1. Ruhagyártól bérelt helyiségekben.

 

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 37 bpW

  • vezérmű: szinkron vezérlés, órajel 250 kHz
  • főtár: ferritgyűrűs RAM, 4096 KW,  ciklusidő  4 μs
  • számolómű: regiszterek  fix- és lebegőpontos műveletekhez

Periféria

  • háttértár:
    • 4 db 3,5 cm-es mágnesszalag, egyenként 1,6 MW tárolási kapacitással
    • mágnesdobot a Geofizikai Intézetben (ELGI) használtak, az RC2000 lyukszalagolvasó BSI interfészére illesztve
  • külső eszközök:
    • gyorsnyomtató:  12  karakteres számjegy-nyomtató (Az eredeti külső  egységek közül  csak ez működött megbízhatóan)
    • RC2000 lyukszalag-olvasó
    • Facit300 lyukszalag-lyukasztó
    • lyukszalag-vezérlésű — Eichner, Supertyper, Creed, és telex — írógépek, off-line alfanumerikus nyomtatásra

A szükséges hardver illesztő egységeket részben az Infelor-ban,  részben a SZÜV-ben fejlesztették ki

Működés

Minden programot “üres” gépről kellett indítani. BIOS nem létezett, az Infelorban kifejlesztett MIRC betöltő programot lyukszalagról lehetett beolvasni.

A számolómű 37 bites 1-komplemens számokkal végzett műveleteket, emiatt más volt a  “pozitív 0”  és a “negatív 0”, amire a programozásnál ügyelni kellett.

Átlagos műveleti sebesség 5-6 kips.

Programkészlet

Általános programok

Az eredeti rendszerprogramok közül egyik sem volt használatban.

  • operációs rendszer:  gyári nem volt, a JATE Kibernetikai Laboratóriumában (KibLab) fejlesztették ki
  • fordítóprogramok:
    • Inzsenyer (gyári) assembler
    • Mitra Autokód és
    • MISI  assembler (mindkettőt az  Infelorban fejlesztették ki)
    • Fortran
    • Cobol
    • Algol  (mindhárom KibLab beszerzés)
    • Algol 68 (KibLab fejlesztés)
Egyedi programok

A Geofizikai Intézetben a mágnesdobra rögzített geofizikai méréssorozatok adatainak feldolgozására  “Adminisztrátor” nevű, gépi kódban írt szubrutin-gyűjteményt fejlesztettek ki.

Történeti érdekességek

A 10 éven át gyártott Minszk számítógépcsalád tulajdonképpen a Moszkvában kifejlesztett M-3 elektroncsöves számítógép leszármazottja. A család első tagja, a Minszk-2 volt a Szovjetunió első félvezetős számítógépe; beszerzésekor ez volt a legnagyobb számítógép az országban.

Minden Minszk-gép tulajdonos saját fejlesztéseket hajtott végre, ezek után a gépek már nem voltak kompatibilisak egymással.

Az Infelorban külső felhasználók 4000 Ft/óra díjért használhatták a számítógépet.

“A következő történethez azt kell tudni, hogy a HTI-től bérelt gépteremben nem volt álpadló, hanem kb. 40×40 cm-es kábelcsatornák voltak a szekrények között. ‘Kanyó úr’ a mindenes – takarító, őr, gépkocsivezető (az Intézetben neki volt elsőnek saját autója, Rabár Ferenc igazgató szükség esetén ezt használta, mert vállalati kocsi még nem volt) – minden reggel kitakarította a géptermet, amikor az üzemeltetők még nem voltak jelen. Mint később kiderült, bevitt  egy vödör vizet,  kiöntötte, majd feltörölte. Egyszer egy kábel áthelyezése miatt le kellett venni a kábelcsatorna fedelét, és megrökönyödve vettük észre, hogy a csatornában áll a víz. A Minszk-2 becsületére legyen mondva: nem dobta fel a talpát…

A víz nem csak alulról, hanem felülről is veszélyeztette a  gépet, amelynek jelentős disszipációját két viszonylag korlátozott teljesítményű ablakklímával próbáltuk ellensúlyozni. De a lapos tetős épületben nyáron a mennyezet annyira felmelegedett, hogy néha egy időre ki kellett kapcsolni a gépet. Arra gondoltunk, ha a tetőt locsolnánk, akkor talán tudnánk tartani a gépterem hőmérsékletét. Megtettük, de a mennyezet beázott, és a víz befolyt a gépterembe…

Egy emlékezetes alkalmazás. Sajnos a szovjet külső eszközök nagyon megbízhatatlanok és  rossz minőségűek voltak. Olyannyira, hogy a mágnesszalagos egységeket használhatatlannak minősítettük, és egy időben egyáltalán nem is használtuk. Ekkor kellett megoldani azt a szállítási feladatot, hogy Magyarország összes gabona-betakarítási helyéről milyen útvonalon, melyik malomba kell elszállítani a gabonát, illetve a malmokból a lisztet a megadott tárolási helyekre. A program lényege egy 600×600-as mátrix invertálása volt. A feladatot a  4 KW főtárral rendelkező Minszk-2-vel megoldó két tehetséges programozó kolléga (Frivaldszky Sádor és Stáhl János) kényszerből lyukszalagot használt háttértárnak, mivel a saját illesztésű lyukszalagos eszközök (RC2000, Facit) megbízhatóan működtek. Ez azt jelentette, hogy az alapmátrix adatait lyukszagra lyukasztották, és ezt a lyukszalagot ismételten, újra és újra beolvasták. (Két azonos lyukszalag tekercset használtak, hogy az egyik beolvasása során legyen idő “feltekerni” a másikat. A sokadik beolvasás után persze a lyukszalag néha el is szakadt…) A program egyhuzamban 36 órát futott, és valóban eredményes volt: kiderült, hogy a leggazdaságosabb útvonalak egyáltalán nem azok, amelyeket ránézésre az ember gondolna. Másik futási eredmény az volt, hogy az országban két malmot fel kell számolni, mert oda a szállítás nem volt gazdaságos.

A Minszk-2 gépen futott az Infelor bérszámfejtése is. (Programozó: Ambrus Károly.) Első futáskor derült ki egy programhiba: a névsorban az első személy adatainak feldolgozása kimaradt. A névsorban az első személy éppen ő volt.”

(Molnár Péter visszaemlékezése)

Források

A műszaki adatok és a történetek forrása Molnár Péter (Műszaki Osztály vezető) visszaemlékezése.


Létrehozva: 2016.01.16. 22:50
Utolsó módosítás: 2018.09.24. 20:15

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás