Honeywell-Bull 66 számítógépcsalád

Rövid név:

Az Államigazgatási Számítógépes Szolgálat (ÁSZSZ) úgy kerülte meg a fejlett technológiai termékek beszerzését akadályozó embargó-korlátokat, hogy az 1970-es évtized elején először két – HB 66/60 és HB 66/20 (a képen a gépteremben) –, a későbbiekben még további két  – HB 66/40 és HB 66/20 – számítógépet szerzett be, és ezekből saját fejlesztésben építette ki a maga korában hazánkban legnagyobb kapacitású hálózatot.

 

Kategória:
Nagygép
Technológia:
Vegyes áramkörös
Származás:
import
Gyártó:
Honeywell-Bull Groupe, Franciaország

Használat

Működési idő:
Üzembeállás: /60 és /20: 1973; /40 és /20:1983
Működő darabszám:
/60 és /40: 1-1 gép; /20: 2 gép
Tipikus alkalmazások:

Államigazgatási feladatok:

  • központi népesség-nyilvántartás
  • főhatósági adatbázisok létrehozása és kezelése
Üzemi helyek:

Az egész rendszer Budapesten települt: a számítóközpont és a /60 gép a Csalogány utcában, a nagyobb kiépítésű /20 gép – szatellitként ehhez kapcsolódva – a Kapás utcában; a központi géphez csatlakozó /40 a Páfrány utcában, szatellit gépe a kisebb /20 a Székely Bertalan utcában.

A terminálok városszerte, különböző államigazgatási központokban üzemeltek.

Felépítés

Központi egység

Szószervezésű gép: 1 gépi szó = 4 BpW = 32 bpW

  • vezérmű: n.a.
  • főtár:
    • /60 és /40: 256 KW (1 MB)
    • /20: 256 KW, illetve 128 KW
  • számolómű: n.a.
  • csatorna helyett hálózatvezérlők:
    • /40: DN66/32
    • /20: DN66/64, illetve DN66/32

Periféria

  • háttértárak:
    • /60 és /40:
      • 6*100 MB cserélhető merevlemez
      • 4 mágnesszalag egység
    • /20:
      • 11*100 MB, illetve 6*100 MB cserélhető merevlemez
      • 6, illetve 3 mágnesszalag egység
  • külső egységek:
    • /60 és /20:
      • lyukkártya olvasó
      • sornyomtató
      • gyors sornyomtató
    • /40:
      • lyukkártya olvasó
      • 2 sornyomtató
    • /20:
      • sornyomtató
  • terminál hálózat:
    • 25 VTS 520 terminál
    • 18 VDT 52100 terminál

Működés

A /60 központi gépen futottak a kötegelt (batch) feldolgozások; az igények növekedésével ezt egészítette ki hálózati üzemben a /40 gép.

A hálózatot alkotó terminálok a két /20 gép között oszlottak meg, ezek interaktív üzemben működtek.

A külső (periférikus) eszközöket és a hálózati terminálokat – az IBM csatorna-koncepciójával szemben – hálózatvezérlők (vezérművek) kezelték; ezekhez az egyes nem HB-kompatibilis eszközök saját fejlesztésű VIP emulátorokon keresztül csatlakoztak.

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: GCOS3 (HB fejlesztés)
  • fordítóprogramok:
    • Algol
    • BASIC
    • Cobol
    • Fortran
    • GMAP (assembler)
    • Jovial
    • Pascal
    • PL-1
    • Simula
  • kiegészítő program: IDS (adatbáziskezelő)
Egyedi programok

Nagyobb jelentőségű alkalmazói rendszerek:

  • ASTRA (hálótervezés)
  • BMDP (orvosbiógiai statisztika)
  • GPSS (szimulációs rendszer)
  • MISTRAL (szöveges adatbázis-kezelő)
  • MPS (matematikai programozás)
  • Simscript (szimulációs rendszer)
  • SORT/MERGE (állománykezelés, rendezés)

Történeti érdekességek

Az ÁSzSz-t a KSH “hozta össze” hat (nem egészen önkéntesen szövetkező) országos hatáskörű intézményből – Állami Népesség-nyilvántartó Hivatal (ÁNH), Egészségügyi-,  Igazságügyi-, Mezőgazdasági- és Munkaügyi Minisztérium, valamint az MTA –, azzal a céllal, hogy országos méretű adatbázisokat alakítsanak ki az állampolgárok lényeges személyi adatairól. A későbbiekben – az alapítók intézetein kívül – használati jogot kapott még az Országos Vízügyi Hivatal, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság és a Honvédelmi Minisztérium is; az utóbbi aztán idővel magához kaparintotta a rendszerhasználat szabályozását.

Mivel a számára szükséges méretű számítástechnikai eszközöket önmagában egyik intézmény sem tudta volna megvásárolni, a MSZMP KB döntése értelmében – valutatakarékossági okokból – egy nagy rendszert kellett létrehozni, amelynek beszerzéséhez a valutát az alapító intézmények saját keretükből adták össze.

Főhatósága (KSH) megbízásából, az Infelor végezte a szervezési munkákat, a döntés-előkészítést és a megfelelő számítógép kiválasztását, valamint az üzemeltető személyzet kialakítását és betanítását. Történeti érdekesség, hogy a kiváló munka számára súlyos személyi és anyagi veszteséggel járt, mert a saját erőforrásaiból felépített új székházának első emelete és korszerű (klimatizált) gépterme az ÁSZSZ tulajdonába került.

Források

Felhasznált irodalom:

  • Az ÁSzSz feladatai 1977
  • ÁSzSz Évkönyv 1985

Létrehozva: 2016.12.02. 18:57
Utolsó módosítás: 2017.12.29. 17:44

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás