Elliott 803B számítógép

Rövid név: [ohiv]info[/ohiv]

Az angol gyártmányú 803-sorozatból Magyarországra két gép érkezett, ezek voltak nálunk az első félvezetős számítógépek.

Kategória:
Középgép
Technológia:
Félvezetős
Származás:
import
Gyártó:
Elliott Brothers Ltd., Anglia

Használat

Működési idő:
1961-1970
Működő darabszám:
2

Tipikus alkalmazások

A korszellemnek megfelelően minden felhasználó intézmény saját jellegzetes feladatait oldotta meg

Üzemi helyek

Mind a NIM IGÜSZi, mind a KGM ISZSZI saját számítóközpontot alakított ki, saját gépteremmel és üzemeltető személyzettel. A két rendszer egymástól függetlenül működött, és elsősorban saját főhatósága alá tartozó intézmények számára dolgozott

Ár:
kb. 1 millió Ft
Fellelhető

Informatikatörténeti Kiállíás (nem teljes példány)

Felépítés

Szószervezésű gép: 39 + 1 (paritás) bpW

Központi egység

  • vezérmű:
    • vezérlő (utasításszámláló és értelmező) regiszterek
    • cím-aritmetika
  • főtár: ferritgyűrűs RAM, két blokk, 4 KW/blokk
  • számolómű:
    • 39 bites akkumulátor-regiszter
    • 38 bites q-regiszter, dupla hosszúságú műveletek elvégzésére
  • csatorna: helyette illesztő áramkörök a külső egységek csatlakoztatására

Periféria

  • háttértárak:
    • legfeljebb 4  mágnesszalagos  egység, egyenként 256 blokk, 64 W/blokk
  • külső eszközök:
    • vezérlőpult
    • sornyomtató, 132 chpl, 120 lpm
    • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag olvasó
    • legfeljebb két 5 / 8 sávos lyukszalag lyukasztó, 100 chps

Működés

A gépi szó két utasítást és egy módosító, “B”-bitet, illetve egy fixpontos vagy lebegőpontos bináris számot tartalmazhatott

A gépi utasítás felépítése:

  • műveleti kód: 6 bit (64 utasítás)
  • címrész: 13 bit (8192 szó megcímzésére)
  • B = 1 esetben az első utasítás címrészével meghatározott tárrekesz tartalma végrehajtás előtt hozzáadódott a második utasításhoz, így indexelést lehetett megvalósítani

Utasítástípusok:

  • belső adatforgalom (akkumulátor – főtár)
  • elemi műveletek (összeadás, kivonás, szorzás, osztás, logikai ÉS)
  • léptetések
  • program vezérlés
  • periféria- és egyéb vezérlő műveletek

Az aktuális utasítás főtárcímét az utasításszámláló regiszter (PC) tartalmazta, megjegyezve, hogy az első vagy  a második utasítás a soron következő. A második utasítás végrehajtása után a PC tartalma automatikusan 1-gyel nőtt; illetve ugró utasítás esetén ennek címe került bele

A paritásbitet a gép beíráskor automatikusan generálta, kiolvasáskor pedig ellenőrizte; hiba esetén leállt

A számolómű 39 bites 2-komplemens fixpontos törtszámokkal [-1 <= x < 1], illetve lebegőpontos számokkal – 31 bites fixpontos tört mantissza, 7 bites, fixpontos egész kitevő [-128 <= e <127] – végzett műveleteket

A műveletek egyik tényezője az akkumulátor mindenkori tartalma volt, kéttényezős műveletkehez a másik tényezőt a főtár-regiszter tartalmazta, ahová az aktuális című adat a műveleti kód dekódolásával egyidejűleg töltődött be

Az eredmény az akkumulátorban jött létre; ha nem fért bele, “túlcsordulás” hibajelzés keletkezett. A fixpontos műveletek esetén ezt csak a vezérlőpult Overflow lámpája jelezte, lebegőpontos túlcsordulás esetén viszont a FlpOverflow lápa gyulladt ki és  a gép leállt

Műveleti sebességek:

  • 1700 fixpontos “rövid” ips
  • 1100 lebegőpontos “rövid” és 700 “hosszú” ips
  • 40 – 90 fixpontos “hosszú” ips (szorzás, osztás, léptetések)

A lyukszalagos eszközöket közvetlen gépi utasítások vezérelték, ezért működésük folyamán a központi egység “foglalt” állapotban volt
A többi külső egységet (mágnesszalag, sornyomtató) a vezérmű egy előkészítő utasítással aktiválta,  a végrehajtó utasítás kiadása után azonban felszabadult, mert az adatforgalmat  a helyi vezérművek automatikusan bonyolították  le

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: nem volt, a futtatandó  program társzerkezetét a programozónak kellett definiálnia
  • fordítóprogramok:
    • gépi kód értelmező
    • Elliott autokód
    • Algol 60

Az Autokód emberközeli gépi kód nyelv, vagyis a programot gépi utasításonként kell megírni, lényeges könnyítésekkel:

– a decimális címkódok helyén (előre deklarált) alfanumerikus változónevek állhatnak
– a 4 alapműveletet a matematikában szokásos műveleti jelekkel, további egyszerűbb műveleteket az utasítás angol nevéből képzett mnemonikokkal lehet megadni
– összetettebb műveletek végzésére meghívhatók a géppel együtt szállított szubrutinkönyvtár rutinjai

A későbbiekben a két számítóközpontban még számos újabb szubrutint is kifejlesztettek, az előforduló bonyolultabb feladatok megoldására; emiatt a két gép nem volt kompatibilis

Egyedi programok

Konkrét feladatok megoldására mindkét gépre számos egyedi programot írtak; a  NIM IGÚSZI-ben többek között:

  • Népgazdasági feladatok megoldása (pl. ármátrix elemzése)
  • Építőipari, villamosipari,vegyipari feladatok megoldása
  • Szállítási, optimalizálási és lineáris
    programozási feladatok megoldása, regresszió számítás
  • Ügyvitel-gépesítési feladatok megoldása
  • CDL Prolog fordítóprogram
  • Fordítóprogramok az EMG 830 számítógép számára (DOS, Autokód)
  • Rajzológép (Graphomat) vezérlő programok

Részletes felsorolás: IGÜSZI publikációk

Történeti érdekességek

Az ország első két, félvezető-alapú számítógépét főleg főhatóságok, kiemelt ipari intézmények és katonai fejlesztő intézmények használták:

  •  az elsőt 1961-ben a Nehézipari Minisztérium Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézete (NIM IGÜSZI)
  • a másodikat 1963-ban a Kohó és Gépipari Minisztérium Ipari Szervezési és Szolgáltatási Intézete (KGM ISZSZI)

kapta, majd üzemeltette.

Mivel nem volt operációs rendszerük, valamint csak az alapvető matematikai és periféria-vezérlő rutinokkal rendelkeztek, az egyes feladatok megoldásához szükséges programozási eszközöket is az alkalmazóknak kellett kifejleszteniük.

Források

Részletes ismertetés: Álló Géza: Elliott 803B számítógép

Visszaemlékezés: Álló Géza: Az Elliott (videó)

Az “otthon” története: Havass Miklós: A NIM IGÜSZI

Létrehozva: 2015.12.29. 20:34
Utolsó módosítás: 2017.09.17. 19:25