Commodore háziszámítógép-család
A Commodore Business Machines (CBM), majd Commodore International Ltd. cég mikroprocesszor vezérlésű, játékokra és tanulási célokra kifejlesztett, egyszerű architektúrájú, sokféle külső eszköz csatlakoztatására alkalmas, olcsó háziszámítógép-családjának tagjai csak abban tértek el egymástól, hogy egyrészt mind fejlettebb mikroprocesszorokkal készültek, másrészt a kialakított interfészek egyre több és fejlettebb külső (periférikus) eszköz használatát tették lehetővé. Két év múlva még egy hordozhatónak szánt változattal is kísérleteztek, mérsékelt sikerrel.
A továbbiakban a Commodore 64 (C64; felső kép), a Commodore Plus/4 (C+4; középső kép, tartozékokkal) és az SX-64 (hordozható, alsó kép) modell paramétereit ismertetjük részletesen.
Használat
Játékok, illetve otthoni programírás
Jellemzően magánszemélyek használták
VIC-20 és Commodore 64: Informatika Történeti Kiállítás
Felépítés
Központi egység
Bájt szervezésű gépek: 8 bpB
- vezérmű:
- C64
- C+4
- MOS 7501, órajel 1,79 MHz (NTSC), illetve 1,77 MHz (NTSC)
- videotár és -vezérlés: u.a.
- hanggenerátor: u.a.
- SX-64
- MOS 6510, órajel 1,02 MHz (NTSC), illetve 0,985 MHz (PAL)
- videotár és -vezérlés: u.a.
- hanggenerátor: u.a.
- főtár:
- C64 és SX-64
- 64 KB RAM (ebből 38 KB elérhető a BASIC programok számára)
- 0,5 KB RAM színpaletta
- 20 KB ROM (8 KB alap-BASIC, 8 KB kernel, 4 KB karaktergenerátor)
- C+4
- RAM: 64 KB, ebből közel 60 KB elérhető a BASIC programok számára; bővíthető 256 KB-ra vagy 1 MB-ra
- 64 KB ROM
- C64 és SX-64
- számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU
Periféria
- háttértár:
- C64:
- VC-1530 vagy VC-1531 adatmagnó
- RAM csatolókártya (közvetlenül a mikroprocesszor cím- és adatsínére csatlakoztatva)
- hajlékonylemez csatolható külön dobozban, saját tápegységgel (5,25″, egyoldalas, 180 kB)
- C+4:
- átalakítóval csatlakoztatható adatmagnó
- hajlékonylemez meghajtó (VC-1541 vagy VC- 1551)
- SX-64: beépített hajlékonylemez: 5.25″, (egyoldalas 180 KB)
- C64:
- külső eszközök:
- standard billentyűzet (minden modellben)
- konzol monitor
- C64 és +4: színes monitorokhoz Y/C (8 pólusú DIN csatlakozón) vagy tévékhez kompozit videojel, illetve külön RF modulátor antenna bemenethez
- SX-64: beépített 5″-os monitor
- interfészek és portok
- két DE9M játékvezérlő (botkormányhoz, vagy fényceruza és egér csatlakoztatásához)
- RS-232 8 bites párhuzamos illesztés (nyomtatóhoz stb.)
- IEEE-488 soros illesztés (6 pólusú DIN csatlakozó) hajlékonylemez meghajtóhoz stb.
A hálózati tápegység (5V DC és 9V AC) külön dobozban volt.
Működés
A vezérlő mikroprocesszor 256 utasítással rendelkezett és BASIC programokat hajtott végre. Rövid ismertetés: BASIC összefoglalás.
A képernyő-felbontást a videoprocesszor határozta meg: folyamatosan előállította a videotár mindenkori tartalmát automatikusan megjelenítő videojelet (NTSC illetve PAL szabvány szerint), az előírt üzemmódnak megfelelően:
- szöveges mód: 25 sor, 40 chpl, 16 szín (a karaktergenerátor két kisbetűs/nagybetűs karakterkészletet tartalmazott)
- grafikus módok:
- C64:320*200 képpont monokróm, illetve 160*200 képpont, 16 szín (egy karakterhelyen legfeljebb 4 szín)
- C+4: 320*200 képpont, 121 szín (15 alapszín, mindegyik 8 árnyalatban + fekete)
- SX-64: 320*200 képpont (monokróm), 160*200 képpont, 16 szín (egy karakterhelyen legfeljebb 4 szín)
- mindegyik modellhez 8-féle mozgatható grafikus kurzor (MOB, 24*21 képpont), játékprogramokhoz
A 3 csatornás hanggenerátor csatornánként 9 oktávnyi hangot és 4-féle hangszínt (hullámformát) produkált
Az SX-64 billentyűzete levehető volt és összecsukva a ház fedeléül is szolgált
Programkészlet
- operációs rendszer nem volt
- fordítóprogram:
- C64: eredetileg Commodore BASIC 3.5, később játékprogramok írásához grafikus funkciókkal kiegészítve
- C+4: ezeken kívül gépikód-fordítóprogram
- SX-64: Commodore BASIC 2.0.
A felhasználók számos programot fejlesztettek ki, saját használatra
Kereskedelmi forgalomban mindegyik típushoz közel 500 játékprogram volt kapható; egy lista: C64 játékok
C+4-hez: ezeken kívül szövegszerkesztő és táblázatkezelő alkalmazási programok is készültek
Történeti érdekességek
A C 64 család “őse” az 1980-ban kibocsátott, meglehetősen szerény képességekkel rendelkező PET házi-számítógép volt, amelyből világszerte közel 1 millió darabot adtak el. A gépcsalád legenda szerint azért kapta a Commodore nevet, mert az ötletgazda Jack Tramiel katonai csengésű titulust szeretett volna, ám már minden magasabb rang, így a General (tábornok) és az Admiral (tengernagy) is foglalt volt, maradt hát a Commodore (sorhajó-kapitány).
Ezt követte a VIC-re épülő VIC-20 2,5 millió darabos forgalmával, majd a világsikert aratott Commodore 64 (C64), amely nálunk is a legkedveltebb változat volt, és közel két évtizedes diadalútja során világszerte mintegy 22 millió példányban kelt el. Továbbfejlesztett változata a eredetileg Commodore 264, majd Commodore Plus/4 (C+4) néven 1984-ben jelent meg.
A C+4 magyarországi sikerét jórészt a 80-as évek közepén futó Iskola-számítógép program-nak köszönheti, amelynek keretében központi forrásból több mint 10 000 db Commodore 16 és “gumibillentyűs” Commodore 116, illetve Commodore Plus/4 gépet vásároltak meg – az előbbi kettőből szerencsére csak néhány darabot; lásd Magyarországon világhírű sorozat 1. rész.
Az SX-64 sikertelenségéhez nagyban hozzájárult 5 kg súlya és az akkumulátor hiánya.
Források
Részletes ismertetések: C64, C+4, illetve SX-64.
A Commodore 64 bővebb műszaki és programozói leírása: Mikroazámítógép Magazin 1984/3, 20.- 21. oldal; emellett érdekes a 30 éves “élettörténete” is
A Commodore Plus/4 kimerítő műszaki és programozói leírása: Mikroazámítógép Magazin 1986/10, 32. – 35. oldal
További bőséges információforrás a Commodore nagycsalád weboldal, ahol az 1977-1992 között kibocsátott 46 Commodore és Amiga modell adatait találjuk meg
Létrehozva: 2016.05.24. 22:58
Utolsó módosítás: 2018.09.24. 21:09