BRG MCD-1 kazettás hajlékonylemez

Rövid név:

A 3,5″ méretű hajlékonylemez rendszer elődjét – 3 “-os kivitelben – Jánosi Marcell dolgozta ki a Budapesti Rádiótechnikai Gyárban (BRG), 1973-ban. A lemez és a hozzá tartozó BRG MCD-1 típusjelű meghajtó 1974-ben hazai szabadalmi oltalmat kapott, de ez kellő támogatás hiányában kárba veszett — egyik szomorú példájaként a sok kihasználatlan magyar ötletnek.

Kategória:
Háttértár
Technológia:
Vegyes áramkörös
Származás:
hazai
Létrehozás:

Saját fejlesztés, szolgálati szabadalom alapján

Fejlesztő:
Budapesti Rádiótechnikai Gyár
Tervező:
Jánosi Marcell
Gyártó:
Budapesti Rádiótechnikai Gyár
Forgalmazók: Metrimpex Külkereskedelmi V. és Videoton Rt.

Használat

Működési idő:
1982 - 1984
Működő darabszám:
> 2000 db
Tipikus alkalmazások:

Nagy mennyiségű elektronikus adattárolás

Üzemi helyek:

Széles körben nem terjedt el

Néhány példányát Németországban szerelték be az akkor éppen megjelenő mikrogépekbe

Illesztőegység készült ZX Spectrum és Commodore 64 gépekhez

Ár:
< 100 $ (korabeli árfolyamon ~10000 Ft)
Megtekinthető:
Informatika Történeti Kiállítás

MMKM Műszaki Tanulmánytár (1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 10.), ZX Spectrumhoz illesztve

Felépítés

A lemezforgató szerelvényt gumiszíj áttételen keresztül egyenáramú kefés motor hajtotta

A fejmozgatást egy léptetőmotor által forgatott spiráltárcsa végezte

Az adatokat a 3″  átmérőjű hajlékonylemez egyik mágnesezett oldalán tárolták, körgyűrű alakú, 100 sáv/hüvelyk sűrűségű sávokban

Fordulatszám: 422 rpm

Működés

Tárolókapacitás: 200 kB; adatátviteli sebesség: 250 kbps

Adatrögzítési mód: FM/MFM

Szektorérzékelés az adathordozón: soft-szektoros

Az újítás lényege az volt, hogy a hajlékonylemez központosító és menesztő maggal ellátva, szilárd burkolatban (kazettában) helyezkedett el

 

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: nem volt; a háttértár a mindenkori operációs rendszer alatt működött
  • fordítóprogramok: nem voltak
Egyedi programok

Nem voltak

Történeti érdekességek

A lemez újdonsága a szilárd tok és a mindössze 3” átmérőjű központosított lemez volt, amely téglalap alakú tokba szerelve kényelmesen elfért egy mellényzsebben; meghajtója pedig körülbelül tized akkora volt, mint a korabeli nagy floppyké, azonos tárolási kapacitás mellett!

Megszületésének rövid története:

  • 1973 – az ötlet
  • 1974 – szolgálati  szabadalom (170790. sz. 1974.11.30.)
  • 1979 – működőképes prototípus
  • 1980 -1981 – nemzetközi megkeresések
  • 1982 – megjelenés a piacon

Az 1974-ben kapott hazai, szolgálati szabadalom alapján szabályos harc bontakozott ki a hasznosítás, a gyártásba vétel és a nemzetközi együttműködés létrehozására. Noha több világcég vezetője (pl. Jack Tramiel) is eljött tárgyalni, a BRG vezetői nem ismerték fel a találmány jelentőségét, inkább a buboréktár fejlesztését szorgalmazták, mint tudjuk sikertelenül. A szocialista vállalatfelfogás és a kellő gyártási szándék hiánya miatt elveszett az oltalom, a konkurencia-harcot pedig végül a Sony nyerte meg, Így lett a PC-k éveken keresztül legfőbb külső adathordozója a korát 10 évvel megelőző Jánosi-féle modellből kialakult 3,5”-os kazettás floppy.

Az eszközből — gáncsoskodások és a támogatás hiánya miatt — csak néhány ezer példány készült az 1980-as évek elején, bár a nyugati sajtóban is bemutatták, és piacra került minimális darabszámban a ZX Spectrumhoz illesztett változata is; klónjai és továbbfejlesztett változatai azonban az egész világon elterjedtek.

„A magyar alkotóknak jó a szakmai iskolájuk, meg van az eszük, hogy „first mover” termékeket kitaláljanak, használjuk tehát ki öröklött jó tulajdonságainkat. Abban is reménykedem, hogy a körülöttünk lévő közeg hasznunkra változik. Ha lassan is, de egyszer csak a kockázati tőke is elérhető lesz” – mondta a feltaláló Jánosi Marcell, az NJSZT VI. kongresszusán 1995-ben.

Források

Teljes részletességű műszaki leírás: Technical Manual (angol)

Jánosi Marcell: Kazettás floppy fejlesztése a BRG-ben

A találmányt számos hazai szakmai folyóirat, köztük az Index is méltatta

Képek a meghajtóról: Mérföldkövek a számítástechnika történetében kiállítás

 

 

 


Létrehozva: 2015.09.16. 19:38
Utolsó módosítás: 2018.04.05. 15:47

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás