ABC 80 iskola-számítógép

Rövid név:

A svéd Dataindustrier AB (DIAB) vállalat Advanced Basic Computernek nevezett mikroszámítógépét Svédországban a  Luxor AB cég, Magyarországon pedig — a megvásárolt licenc alapján  — a Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) gyártotta és forgalmazta is.

 

Kategória:
Mikroszámítógép
Technológia:
Közepes integráltságú IC tokos
Származás:
hazai
Létrehozás:

A számítógépekhez a Luxor AB a központi egységeket, cserében a BRG a kitűnő minőségű adatmagnókat szállította.

Fejlesztő:
Luxor AB, Svédország
Tervező:
Lars Karlsson a központi egység tervezője
Jánosi Marcell az adatmagó tervezője
Gyártó:
BRG

Használat

Működési idő:
Kibocsátás: 1978; hazai forgalmazás: 1981 -től
Működő darabszám:
∼ 1000 db

Tipikus alkalmazások

Svédországban: személyi számítógépek kiváltása, irodai felhasználás

Magyarországon (üzleti forgalomba nem került):

  • az iskola-számítógép program keretén belül számítástechnika-oktatás
  • tanárok kötelező továbbképzése (1981-82; alapvető számítógép-kezelői ismeretek,  BASIC nyelv alapjai)
Üzemi helyek

Főleg iskolák, az Iskola-számítógép program keretében állami támogatással

Felépítés

Központi egység

Bájt szervezésű gép: 8 bpW

  • vezérmű:  Zilog Z80 mikroprocesszor (az Intel 8080 utódja), órajel: 3,58 MHz;   regiszterkészlet:
    • 3 regiszterpár (16 bitesnek összefogható, de 8 bitenként külön-külön is elérhető regiszterek)
    • IX, IY indexregiszter
    • SP veremmutató regiszter
    • PC programszámláló regiszter
    • 8-8 bites I (megszakítás) és R (memóriafrissítés) regiszter
  • főtár:
    • 16 KB RAM (32 KB-ig bővíthető)
    • 1 KB videó frissítő tár
  • számolómű: a mikroprocesszorba beépített ALU

Periféria

  • háttértár:
    • hajlékonylemez: ABC 830 (két  5,25″ lemezhez)
    • ABC 820 / ABC 821 mágnesszalag
    • csatlakoztatható főtár kiterjesztés
  • periférikus eszközök
    • ABC 80, 31 cm képátlójú monokróm televízió
    • nyomtató
    • játékvezérlő eszközök
    • szkenner

Működés

A számolómű  szorozni nem tudott, de  minden szokásos aritmetikai, logikai és léptetési művelet elvégzésére képes volt. Evégett háromféle egyszerű adattípussal dolgozott:

  • 2 bájtos egész és
  • 5 bájtos valós  számokkal, illetve
  • karakterláncokkal (string).

Külön logikai típus nem volt, de a BASIC numerikus kifejezéseket is tudott logikai értékként kezelni (0 hamis, minden más szám igaz értéknek felelt meg).

Összetett típusként csak a tömböt ismerte. Legfeljebb kétdimenziós tömböket lehetett létrehozni, de sem a skaláris, sem a tömbváltozókat nem kellett előre deklarálni, mivel a helyfoglalás futásidőben történt, a tömbök méretét is dinamikusan (pl. aritmetikai kifejezéssel) lehetett meghatározni.

A belső adatátvitel blokkos formában történt. Volt indexelt címzés is, amivel valamelyik indexregiszterben tárolt címhez képest a -128 – +127 tartományban lehetett elérni a főtárat.

Grafikus üzemmódban a SETDOT utasítás jelenített meg és a CLRDOT utasítás törölt le egy képpontot; a képpont állapotát a DOT függvénnyel lehetett lekérdezni. A képernyőn legfeljebb 78*72 (=5616) képpontot lehetett megjeleníteni.

Karakteres (“félgrafikus”) üzemmódra  egy speciális (151-es kódú) karakter beírásával soronként lehetett átváltani; ilyenkor a képernyő 24 sorból és soronként 40 karakterhelyből, egy karakterhely 6 képpontból (3*2) állt. Mivel a vezérlő karakter lefoglalta 0. oszlopot, a hasznos képernyőfelületen egy sorban csak 39, összesen 936 karakter kiírására volt mód.

A maga korában újdonság volt, hogy a legfontosabb ékezetes betűket (á, é, ö, ü) is meg lehetett jeleníteni.

Programkészlet

Általános programok
  • operációs rendszer: nem volt
  • fordítóprogram: Luxor BASIC

(Rövid áttekintés: BASIC leírás)

 

Egyedi programok

n.a.

Történeti érdekességek

A svéd-magyar együttműködés révén a szerencsésebb oktatási intézményekben már az 1983. elején megjelent a százas szériában­ gyártott ABC80 iskola-számítógép, amelyen egy nemzedéknyi ifjú műszaki értelmiségi ismerkedett meg a BASIC nyelvvel.

A géphez Hack Frigyes Mihály munkája révén adtak ki oktatói és programozói füzetsorozatot.

Források

Bővebb információk: ABC számítógép

Létrehozva: 2016.06.02. 19:14
Utolsó módosítás: 2017.09.25. 15:46