Péter Rózsa

Születési dátum:
1905.02.17.
Születési hely:
Budapest
Halálozási dátum:
1977.02.17.
Végzettség, szakképesítés:
  • matematika-fizika szakos középiskolai tanár - Budapesti Tudományegyetem - 1927.
  • Tudományos fokozat:
    MTA levelező tagja - 1973

    1928-tól a Budapesti Izraelita Hitközség Gimnáziumának óraadó tanára. Rövidebb idejű kényszerű megszakításokkal közel 20 éven át középiskolákban oktat – bár csak. 1945-ben tanári kinevezést. 1945-től a Köznevelési Tanács tantervkészítő bizottságában ő készíti a különféle iskolatípusok új szellemű matematikai tantervét. Tankönyvpályázatokat és tanterveket bírál, tankönyveket ír, előadásokat tart. A tanító matematikakönyve c. pályázatával 1946-ban elnyeri az MTA első díját.

    A főiskolák 1947-es létesítésekor a Budapesti Tanárképző Főiskolán a Matematika Tanszék megszervezője és vezetője – egészen a Főiskola 1955-es megszűnéséig.

    1950-től az ELTE magántanára. 1955-től 1975-ös nyugdíjba vonulásáig az ELTE professzora, a Matematika alapjai c. tárgy oktatója. Az ELTE-n bevezeti a halmazelmélet és a logika oktatását. Az Egyetem Tanárképző Tanácsa matematikai szakfelügyelői csoportja vezetőjeként aktívan részt vesz a tanárjelöltek nevelésében és a gyakorló iskolák vezető tanárainak kiválasztásában. – Oktatási célja mindig a matematika szépségének a tanítványok általi felfedezése. Főiskolai és egyetemi tankönyveket ír.

    Évfolyamtársa, élethossziglani barátja, Kalmár László hívja fel figyelmét a parciális rekurzív függvényekre. Így kezd el rekurzióelmélettel, többek között a primitív rekurzív függvények elméletével foglalkozni. 1932-ben a zürichi Nemzetközi Matematikai Kongresszuson tartott előadása alapján a matematika önálló ágának fogadták el világszerte a rekurzív függvények kutatását. 1935-ben megvédi a rekurzív függvények vizsgálata témájú doktori értekezését.

    1951-ben, a nemzetközi matematikai irodalomban elsőként, megjelenteti Recursive Funktionen című monográfiáját (amely orosz, kínai és angol fordításban is megjelenik). Később felfedezi a rekurzív függvények általánosításának, valamint e függvények gyakorlati alkalmazásának széles körű lehetőségét pl. a (számítógépes) programozáselmélet, a matematikai nyelvészet, a formalizált nyelvek közötti fordítás és a logikai optimalizálás területén; ez irányú eredményeit 1976-ban publikálja.

    1944-ben megjelent Játék a végtelennel c. könyvének célja a matematika gondolatvilágát, felfedezéseit közel hozni a kívülállókhoz. A könyv hatalmas sikert arat – számos nyelvre lefordítják; magyar és angol kiadása folyamatosan kapható.

    Az 1937-ben alapított amerikai szakfolyóirat, a The Journal of Symbolic Logic szerkesztőbizottsági tagja. Haláláig tiszteletbeli elnöke a Bolyai János Matematikai Társulatnak. 1973-tól aktívan irányítja a Társulat középiskolai matematikatanítási kísérleteit. 1973-tól az MTA Elnökségi Közoktatási Bizottsága Matematikai Albizottságának aktív tagja.

    1952-től a matematikai tudományok doktora, 1973-tól az MTA levelező tagja.

    Kitüntetései: Kossuth-díj (1961); Beke Manó emlékdíj (Bolyai János Matematikai Társulat, 1953); a Munka Érdemrend arany fokozata (1967); az Állami Díj I. fokozata (1970); a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége díja (1974); a Magyar Népköztársaság Zászlórendje második fokozata (1975).

    És ami még fontos
    • „Én nemcsak azért szeretem a matematikát, mert alkalmazni lehet a technikában, hanem főleg azért, mert szép. Mert játékos kedvét is belevitte az ember és a legnagyobb játékra is képes: megfoghatóvá tudja tenni a végtelent.” (Idézet a Játék a végtelennel c. könyv előszavából.)
    • Azok közé a kivételes egyéniségek közé tartozott, akik egyformán kiemelkedőt alkottak kutatóként, pedagógusként és könyvíróként.
    • Rendszeresen írt filmkritikákat, szabadidejében szívesen fordított verseket. Összességében mondhatni, személyiségében megvalósult a humán és a természettudományos kultúra egysége.
    • Utolsó éveiben főleg a középiskolai matematikaoktatás megváltoztatása – jobbá tétele – állt tevékenységének középpontjában. Úgy tartotta, hogy ez a legfontosabb, mert ez az alapja az egész matematikai életnek.

    Létrehozva: 2018.01.31. 20:47
    Utolsó módosítás: 2018.05.09. 11:47

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás