Kanyár Béla

Születési dátum:
1940.
Születési hely:
n.a.
Halálozási dátum:
2015.06.08.
Végzettség, szakképesítés:
  • fizikus - ELTE -
  • Tudományos fokozat:
    MTA kandidátusa - 1980 - Biológiai tudomány

    Eső munkahelye a Gamma Művek Izotóp Laboratóriuma, ahol többek között szcintillációs méréstechnikával foglalkozik; közben elvégez egy reaktortechnikai tanfolyamot is. 1964 és 1972 között a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Orvosi Fizikai Intézetének munkatársa, ahol a kísérleti munka mellett számítástechnikai alkalmazásokkal is foglalkozik. 1972 és 1982 között a SOTE Számítóközpontjában dolgozik. 1970-1982 között részt vesz az Számítógépes Országos Besugárzástervezési Hálózat létrehozásában és üzemeltetésében. Ez nagy minőségi ugrást jelentett a hazai betegek sugárterápiájában: a gyógyulási arány, a túlélés és az életminőség jelentős javulásával járt.

    1982-től az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) munkatársa, az akkori Számítás- és Méréstechnikai Osztály osztályvezetője. Tőle indul ki az a kezdeményezés,hogy az Intézet olyan korszerű számítógépet szerezzen be, amelyet a hatósági környezeti ellenőrzés központi adatgyűjtési és feldolgozási feladatok mellett az Intézet egyéb kutatásihoz is fel lehet használni.

    Kulcsfontosságú szerepet vállal az 1986-ban bekövetkezett csernobili atomerőmű balesetét követően a hazai környezet radiológiai ellenőrzésének megszervezésében, lebonyolításában; az e területen végzett kiemelkedő munkájáért állami kitüntetésben is részesült. Már ezt megelőzően is az egyik fő kutatási területe a környezetbe kikerült radioaktív izotópok vándorlásának, terjedésének matematikai leírása, modellezése. Közben bekapcsolódott több nemzetközi modellezési kutatócsoport munkájába is.

    Az 1990-es évek elején ő irányítja a különböző ágazatok és intézmények saját, addig egymástól elkülönült radiológiai hálózatainak integrálását egyetlen országos környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszerré. 1989-ben kinevezik az OSSKI Sugáregészségügyi Főosztálya főosztályvezetőjének, amely beosztást 1995-ig látja el, amikortól a Veszprémi Vegyipari Egyetem (VVE) Radiokémiai Tanszékének tanszékvezetője lesz.

    Egyetemi doktori dolgozatát 1963-ban a KFKI Magfizika II. laboratóriumban írja, MTA kandidátusi értekezését 1980-ban védi meg. Közel 100 lektorált folyóirat közlemény, több mint 100 konferencia előadás, és több más anyag (könyv, könyvfejezet, jegyzet) szerzője.

    Jelentősebb kitüntetései: 1991 Tarján-emlékérem (NJSZT, 1991); Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztje (2004); Sugárvédelmi Emlékérem (2010).


    Létrehozva: 2018.04.26. 20:58
    Utolsó módosítás: 2018.05.19. 19:22

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás