Kalmár László

Születési dátum:
1905
Születési hely:
Edde - Alsóbogátpuszta
Halálozási dátum:
1976
Végzettség, szakképesítés:
  • matematika-fizika szakos középiskolai tanár - Budapesti Tudományegyetem - 1927
  • Tudományos fokozat:
    MTA rendes tagja - 1960

    Kalmár László matematikus tájékozottsága rendkívül széles körű volt, és képes volt gyorsan tájékozódni a legkülönbözőbb területeken. Ez vezette útját az 1920-as években a matematikai logika, majd 1950-ben a kibernetika felé, vállalva a küzdelmet e tudományterületek hazai meghonosításáért. Vérbeli pedagógusként mindent megtett e területek felsőfokú oktatásáért is.

    1956-ban elindította a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) híres kibernetikai szemináriumát – a matematikai logika és a kibernetika műszaki és egyéb alkalmazásainak megismerését célozva. Ennek során, pontosan 1957-ra készül el – a magyar informatika egyik legelső hírnökeként – a „Kalmár-féle logikai gép”, melyet hivatalosan 1958. május 1-én mutattak be az Egyetemen. Ebben a légkörben született meg Kalmár László „formulavezérlésű számítógépe” és Muszka Dániel „Szegedi Katicabogara” is. – A logikai gépet és a Katicabogarat 1960-ban nagy sikerrel mutatták be a Budapesti Ipari Vásáron.

    Tudományos és emberi tekintélyével (sok levelet írva) kiharcolta, hogy 1957 őszén – hazánkban először – elindítsa az egyszakos tanárképzéshez kapcsolt (számológépes) alkalmazott matematikus-képzést (a „szegedi iskolát”), mely 1963-tól már önálló szak volt. Az SZTE utód- (és előd-) intézményében. a József Attila Tudományegyetemen (JATE) 1963-ban létrehozta a Kibernetikai Laboratóriumot, amelyben 1965-ben már működött számítógép (az M-3). Vezetője volt 1967-ben a szegedi Bolyai Intézeten belül megalakult Számítástudományi Tanszéknek, valamint az MTA Matematikai Logikai és Automataelméleti Tanszéki Kutatócsoportnak. A Szegedi Tudományegyetemen 1990-ben létrejött önálló Informatikai Tanszékcsoport 1992-ben felvette a „Kalmár László Intézet” nevet.

    Kalmár professzort a számítástechnikai kultúra hazai úttörőjeként tartják számon. Közéleti aktivitásával, a maga idejében, a legtöbbet tette az új tudomány hazai elfogadtatásáért, valamint a hazai felsőoktatási és tudományos intézetek közötti kapcsolatok ápolásáért. Élő katalizátor volt a tudomány művelői, az oktatók, a kutatók és az alkalmazók között.

    1949-ben lett az MTA levelező tagja, majd 1960 óta rendes tagja. Kitüntetései többek között: Kőnig Gyula jutalom (1936); Kossuth díj ezüst fokozata (1950); Állami díj első fokozata (1975); Neumann János Emlékérem (1976); Magyar Örökségi díj (2002, posztumusz). Életművét az Institute of Electrical and Electronics Engineers (IEEE) a számítógép történelem kiemelkedő úttörőit elismerő “Computer Pioneer Award” díjjal ismerte el (1996, posztumusz).

    Lásd még
    És ami még fontos
    • Sokat tett a kibernetika, majd a számítástechnika alkalmazásainak létrejöttéért – elsődlegesen matematikai nyelvészeti, orvosi és biológiai, valamint ipari (elsődlegesen vaskohászati) területeken.
    • Kiterjedt levelezést folytatott számos hazai és külföldi matematikussal (l. Kalmár-hagyaték).

    Létrehozva: 2016.05.30. 11:29
    Utolsó módosítás: 2017.09.03. 14:28

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás