Hivatkozási név: VIDEOTON

VIDEOTON Holding Zrt (jelenleg)

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1938
Címe:
  • Székesfehérvár Berényi út 72-100.
Alapítók:
  • Weiss Manfréd
  • Brázay Kálmán
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Jelenleg: Szerelvény és alkatrész szerződéses gyártás, autóipar, háztartási, kozmetikai eszközök, és általános ipari tevékenység számára.

    Egy multitechnológiájú beszállító a komplett termékek, modulok és alkatrészek gyártása területén

    Egy saját ipari parkokkal is rendelkező komplex szolgáltató a telephelyek üzemeltetése terén

    Elektronikai és mechanikai tervezés

    1990 előtt (alapvetően híradástechnika és számítástechnika a fő profil), így

    Rádió-vevőkészülékek 1955-1990

    Hangszórók, hangdobozok 1955-1990 Televízió készülékek 1959-199

    Katonai elektronika 1955-1990

    Optikai eszközök 1986-ban ma is működik!

    Számítástechnika 1969-1990

    A kezdetben 1952-ig : . Katonai pirotechnikai eszközök (lőszerek)

    Felső vezetői
    • Széles Gábor, főtulajdonos 1991-től
    • Lakatos Péter, Vezérigazgató 1991-től
    • Sinkó Ottó, Vezérigazgató 1991 után
    • Ranczné Rácz Gyöngyi, Gazdasági Vezérigazgató helyettes 1991 után
    • Tunkli Mihály, Vezérigazgató helyettes 1991 után
    • Papp István, vezérigazgató 1990. előtt
    • Gergely Béla, igazgató 1990. előtt
    • Kázsmér János, Műszaki igazgató, VIFI és Számítástechnikai gyár igazgató majd vezérigazgató 1990. előtt
    • dr. Gantner János, Számítástechnikai gyár és VIFI igazgató 1990. előtt
    • Gerlai Mátyás, Számítástechnikai Gyár igazgató 1990. előtt
    • dr. Baráth Csaba, Számítástechnikai Gyár kereskedelmi igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Brunner István, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Mód Sándor, Számítástechnikai Gyár termelés igazgatóhelyettes 1990. előtt
    • Váradi László, Számítástechnikai Gyár műszaki igazgatóhelyettes 1990. előtt
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • ld. Érdekességek és Források között: Videoton számítástechnika (Gerlai Mátyás),
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    Év
    Létszám
    1980 3.700
    1991 4.000
    1992 150
    Árbevétel
    Év
    Bevétel (Forint)
    1988 20.000.000.000
    2010 90.000.000.000
    2011 100.000.000.000
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Híradástechnikai, rádió, TV gyártmányok

    Legelső rádió R545 jelű (“Jubilate”), később többféle pl.  Pacsirta rádiók

    Legsikeressebb TV gyártmányok: TC 1620 Mini-Vidi, Color Star, Munkácsy, Thomson

    Emlékezets sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus

    Legnagyobb darabszámú autórádió-gyártás a Zsiguli gépkocsiba

    Legkülönbőzöbb hangszórók, hangfalak

    Katonai gyártmányok

    rádió adó-vevő készülékek (R108-tól R125-ig)

    Varsói Szerződés  keretében: PHOJBOSZ, ARBALET és SZAHARA projektek

    Optikai adathordozók

    kompakt diszk leolvasó

    magneto-optikai adathordozó

    OPU optikai pick-up

    Számítástechnikai gyártmányok

    1010B,R-10, R-12,R-10M (VT60), R-11, R11R, R-15, CM-52, R11Y

    display-ek: VT340, VDT 52100, VDX, VDN (ld. Videoton számítástechnikai termékek 1970-1990 (Gerlai Mátyás előadás)

    sornyomtatók: VT24000, 25000, 27000, 23000,…

    mátrixnyomtató: 21xxx család

    Személyi számítógép: VT110, VT160

    Miniszámítógépek: VT20 család

    Mérnöki munkaállomások:VT32, VT320

    Átalakulások

    Elődje: 1938-tól Vadásztöltény, Gyutacs és Fémárugyár, (1700 dolgozó)

    1946-tól: Vadásztöltény gyár,

    1948-ban államosították,

    1952-től híradástechnika, 1955-től rádiók sorozatgyártása, 1959-től TV  gyártás, ekkor a neve Videoton Rádió- és Televíziógyár

    1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

    1971-től számítógépek és elektronikus eszközök gyártása is beindul, később a neve Videoton Elektronikai Vállalat, gyáregységei voltak Ajkán, Enyingen, Sárbogárdon, Tabon és Veszprémben.

    1991-ben privatizálták, innentől általános ipari termékek, háztartási termékek gyártása a jellemző és neve Videoton Holding Rt.

    Érdekességek

    1944 végén a német hadsereg az értékesebb gépeket elszállította, ezért a termelés a háború után csak nehezen indult be. A cég 1946-tól Vadásztöltény Gyár néven a patkótól a segédmotorig mindenféle közszükségleti cikket gyártott.

    Az 1948-as államosítás után részben Churchill fultoni beszéde után kitört hidegháború miatt, egy időre visszahozták a hadi, pirotechnikai feladatokat, de azokat rövidesen szétszervezték az ország különböző pontjaira, úgy, hogy ez a profil a székesfehérvári gyárban gyakorlatilag nullára redukálódott.

    1952-ben döntöttek a híradástechnikára való átállásról, s 1955-ben indult a rádiók sorozatgyártása.

    Az R545 jelű, “Jubilate” névre hallgató első rádiókészülékből 100 ezer darab készült, de 1958-ban már 220 ezer rádiót gyártottak.

    1959-ben hagyta el a gyárat az első fekete-fehér televíziókészülék, s a hatvanas évek végén évente már több mint 200 ezer tévé készült, ezzel a hazai boltokban valóságos verseny alakult ki az ORION és a vállalat között.

    A KGST-n belüli szakosodás alapján a vállalat komplett részegységeket is gyártott exportra, amelyet a “testvércégek” főleg képcső-szállítással ellentételeztek. A hadi elektronika termékek gyártása is 1959-ben indult, szovjet licenc alapján készültek rádió adó-vevő készülékek, valamint mobil híradó rendszereket is gyártottak.

    Népszerű termékük volt a hordozható TV készülék, a legismertebb a TC 1620 Mini-Vidi volt. A fekete-fehér készülékek 1978-tól integrált áramkörös kivitelben készültek, az első színes tévé a szovjet kooperációban készült Color Star volt, amelyet a saját fejlesztésű Munkácsy követett. T-5391 készülékből 121 000 eladott darab.

    Az autórádió-gyártásnak a Zsiguli gyárral kötött szerződés adott nagy lendületet, a hetvenes években egymilliónál is többet exportáltak. Székesfehérváron készültek az első hazai hi-fi kategóriájú sztereórádiók, az Orpheus és a Prometheus.

    Egységes Számítógép Rendszerben (ESZR) való részvétel, az IBM akkor legkorszerűbb, 360-as sorozatát másolta le. Az R-10 nem volt az IBM 360-al kompatibilis, mégis az ESZR tagja lett.

    A vállalt nemzetközi kötelezettségek szükségessé tették széleskörű kormányintézkedések megtételét, ezek:

    –  A nemzetközi kötelezettségek teljesítésének koordinációjára létrehozták a Számítástechnikai Koordinációs Intézetet (SZKI).

    –  Kijelölték többszöri iterációval a hazai gyártóbázist, a VIDEOTON-t. A vállalat  technológiai színvonala, szervezettsége, anyagi ereje garantálta a program sikeres végrehajtását.

    –   A VIDEOTON fejlesztési kapacitásainak bővítése érdekében 1968-ban a vállalathoz csatolták az Elektronikai Finommechanikai Kutató Intézetet (EFKI), VIDEOTON Fejlesztési Intézet (VIFI) néven.

    –    Az MSZR hazai programjának koordinálásával a VIDEOTON-t bízták meg, megerősítve a VIDEOTON súlyát a KGST együttműködésben. A Főkonstruktőri Tanácsba Kázsmér Jánost delegálták.

    A KGST számítógépcsaládjának legkisebb darabja, az R-10-es a szakosodás szerint a Videotonnál készült 1971-től. Jelentős volt az exportja, s ekkortól számítják a vállalatot a hazai számítástechnikai ipari fejlesztés egyik fellegvárának. 1981-ben az R-10-esek kifutása után került piacra az R-10-M, majd a közepes teljesítményűnek számító R-11, R-15 és a CM-52-es. 1979-től készítette a különböző nagy gyártók termékeivel kompatibilis videoterminálokat.

    A Videotont az első tíz legnagyobb magyar vállalat között jegyezték. Kiemelt beruházások eredményeként Közép-Kelet-Európa legnagyobb és legmodernebb gyártókapacitásával rendelkező híradástechnikai cége volt.

    Az optikai rendszerek fejlesztése a 80-as években indult be.

    Kulcsemberek a kezdetektől 1990-ig a Videotonnál

    dr. Ábrahám László műszaki igazgató, vezérigazgató

    Tóth András technológiai fejlesztési főmérnök

    Dörnyei József főmérnök

    Matók Károly termelési igazgató       

    Kulcsemberek a Videoton Fejlesztési Intézetnél (VIFI) 1990. előtt

    Turányi Gyula főmérnök

    Csurgyók Nándor főmérnök

    Ujvári Zoltán főmérnök

    Baráth István optikai projektvezető

    Kulcsemberek a Videoton Számítástechnikai Gyárában 1990. előtt         

    Mohos József gyáregységigazgató

    Kudich Antal gyáregységigazgató

    Kiss Ferenc gyáregységigazgató

    Máté Antal gyáregységigazgató

    Hajma László gyáregységigazgató      

    A vállalat a rendszerváltás, 1990. után – különösen a kelet-európai megrendelések elmaradása – miatt nehéz helyzetbe került, 1991-ben megindult a felszámolás, s végül három magánszemély, az Euroinvest cég, valamint az MHB alkotta konzorcium vásárolta meg. Később az MHB eladta részét a tulajdonostársaknak. Az új cég VIDEOTON Holding Rt. néven beszállítóként kezdte meg tevékenységét: elektronikai, informatikai, autóipari háztartási gépipari, telekommunikációs berendezéseket, részegységeket gyártott. 1994-től új gyártócsarnokok épültek, a cég egy sor multinacionális céggel – például IBM, Philips – lépett együttműködésre, újabb vidéki telephelyeket vásárolt, s a korábbi bérmunka tevékenységből kilépve szerződéses termék gyártóvá vált. A megnőtt gyártókapacitások következtében a cégcsoport létszáma 2000 végére 17,5 ezerre nőtt. A legnagyobb magyar magántulajdonban lévő ipari vállalat komplex gyártási portfólióval

    Jelenlegi felső vezetők még:

    • Horváth Zoltán, Igazgató, Nemzetközi Projektek
    • Simonné dr. Vágó Erzsébet, Jogi igazgató
    • Káldi Gábor, Kontrolling igazgató
    • Lászlófalviné Gönczy Zsuzsa, Ügyvezető igazgató VIDEOTON Autóelektronika Kft
    • Gerber András, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON Elektro-PLAST Kft.
    • Klambauer Csaba, Ügyvezető igazgató, VIDEOTON EAS Kft

    A teljes Videoton létszáma:

    Év
    Létszám
    1980 20.000
    1991 6.000
    1992 4.300
    2000 17.500
    2010 7.700
    Létrehozva: 2016.07.27. 18:54
    Utolsó módosítás: 2017.08.21. 18:18