Hivatkozási név: TIT

Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat

Típus:
Társadalmi Szervezetek
Alapítás időpontja:
1841
Címe:
  • 1088 Budapest Bródy Sándor utca 16.
Alapítók:
  • magánszemélyek
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A Társulat országosan hangolja össze és képviseli a tudományosan megalapozott elméleti és gyakorlati ismeretek, magatartás- és cselekvésminták közvetítését a társadalom minden rétege számára. A Társulat minden megyében jelenlévő, főként tudományos ismeretterjesztésre alakult önálló jogi személyiségű társadalmi szervezetek (tagegyesületek) országos szövetsége. Pártoktól független, azoktól anyagi támogatást nem kap, anyagi támogatást nem nyújt, képviselőjelöltet nem állít és nem támogat, pártpolitikai tevékenységet nem folytat. Kiemelkedően közhasznú szervezet, szolgáltatásait bárki igénybe veheti. Közhasznú célja megvalósítása érdekében, de azokat nem veszélyeztetve vállalkozási tevékenységet is folytat.

    A közhasznú tevékenység során részt vállal:

    – a tudományos tevékenységben, kutatásban, felnőttképzési kutatásban,
    – a nevelésben és oktatásban,
    – képességfejlesztésben,
    – kulturális tevékenységben, a kulturális örökség ápolásában és megóvásában,
    – a tehetségnevelésben új tehetségfeltáró formák kutatásában,
    – a magyar nyelvi kultúra ápolásában,
    – az idegen nyelvek minél szélesebb körű elsajátításában,
    – a felnőttképzésben,

    – szakmai át – és továbbképzésben,
    – az értelmiség önművelésének elősegítésében,
    – a közéletben nem kormányzati szervként vélemény nyilvánításban,
    – műemlékvédelemben,
    – természet – állat – környezetvédelemben,
    – gyermek – és ifjúságvédelemben,
    – hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének elősegítésében,
    – a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamit a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenységben,
    – munkaerő-piacon hátrányos helyzetű rétegek képzésében,

    Felső vezetői
    • DR. Hámori József, Elnök Jelenleg
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Piróth Edit, igazgató
    • Gózon Ákos, Élet és Tudomány főszerkesztő
    • Staar Gyula, Természet világa főszerkesztő
    • Tökóczki László, Valóság főszerkesztő
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek
    n.a.
    Átalakulások

    A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat (TIT) mint Szövetség a jogelődje, az 1841-ben alapított Magyar Természettudományi Társulat, az 1901-ben alakult Társadalomtudományi Ismeretterjesztő Társulat.

    Érdekességek

    A 168 éves TIT indulása és a működés érdekességei

    A hazai ismeretterjesztést előkészítő tudományos törekvések – Az alapítás körülményei

     

    “Ahhoz, hogy országos egyesületté váljon, hiányzott még a felsőbb elismerés. Ezt pedig abban az időben nem volt könnyű megszerezni… A folyamodás egyenlőre eredménytelen maradt… A társulat tagjainak tehát választani kellett a között, hogy megmaradnak magánegyesületnek szűkre szabott keretek között, vagy pedig megkísérlik a hivatalos elismertetést… A folyamodás 1841. október 25-én felterjesztetett a helytartótanácshoz. A kérés mégis több mint egy esztendeig elintézetlenül hevert Bécsben…” 1843 március 14-én István főherceget kérik fel pártfogónak… A főherceg kedvező válasza pár nap múlva megérkezik. 1844 október 22-én érkezik meg a végleges megerősítés… A társulat országos jellege legfelsőbb helyen is elismerést nyert…”

     

    „Helyesen szólni, Révai; szépen, Kazinczy; műszabatosan – Bugát Pál tanította a nemzetet” (Toldy Ferenc)

     

    Bugát Pál orvos, nyelvművelő (1793-1865)

    1867-ben, a Kiegyezés évében fennállásának negyedszázadán, a Társulat sok kezdeményezést és még több eredményt tudhatott magának. Than Károly 1868 februárjában összehívott baráti beszélgetése egy téma körül forgott: „a Társulatnak teljes elhatározottsággal a tudományterjesztés, megkedveltetés, egy-szóval a népszerűsítés pályájára kell lépnie”.

    Az orvosok és természetvizsgálók 1841 tavaszutó havában Pesten tartott nagygyűlésén százharmincnégy résztvevő támogatta aláírásával Bugát Pálnak a Magyar Természettudományi Társulat megalapítására tett előterjesztését:„….szóval polgártársainkat az anyagilag és szellemileg legboldogítóbb kút forrásához közelebb vezetni; valának mind megannyi célokat, melyek bennünket még az 1841.év május havában – az idő korszerű kívánatának engedve, a társulatba lépni, a haza tudományos capacitásait egyesíteni, s összpontosult erővel e nagyszerű és magasztos célok elérhetése felé törekedni sürgetének.”

    „Egyenlőre még csak 48 éves Bugát, telve fiatalos lelkesedéssel, semmi akadályt nem látó elszántsággal, agya zsúfolva tervekkel, szebbnél-szebb elgondolásokkal. Látva, hogy milyen kedvező fogadtatásra talált indítványa, sürgeti a megvalósítást. Alig zajlott le a Vándorgyűlés három napja, már egy szűkebb bizottság dolgozik az alapszabályokon. 1841. június 13-án az első közgyűlés is összeülhet. Természetes, hogy elnökké Bugát Pált választotta az alakuló közgyűlés…”

    A Társulat újraindulása a II. világháború után

    Ha valaki 1941-ben azt mondja a centenáriumot ünneplő társulati tagoknak, hogy néhány év múlva bizonytalanná válik majd szervezetük jövője, nyilván mindenki megmosolyogta volna a jóslatot. A háborús évek sem akadályozták különösebben a Társulat tevékenységét. Még az 1944. esztendő is kedvezően indult, hiszen január 9-én alakult meg a már az induláskor is 200 tagot számláló amatőr csillagászati szakosztály, s ugyancsak az év elején látott napvilágot, a szakosztály megalakítását kezdeményező Kulin György szerkesztésében a Csillagok Világa c. folyóirat is. Hagyományos sikerrel tartották a tavaszi hónapokban a természettudományos estélyeket, s a Társulat kiadásában egy sor könyv is megjelent éppen úgy, mint legfontosabb kiadványa, a Természettudományi Közlöny.
    A háború végül elérte a Társulat Esterházy utcai székházát is, de érintetlenül élte át a harcokat a könyvtár folyóirat- és könyvállománya, sőt néhány társulati kiadvány kiszedett, de még nem sokszorosított ívei is épségben maradtak a nyomdában. Mindez némileg megkönynyítette az újrakezdést. A kezdeményezők közül is kiemelkedik Rapaics Raymund alakja, a debreceni Gazdasági Akadémia egykori növénytan tanára, akit 1919-ben tanúsított haladó magatartása miatt 1920-ban nyugdíjaztak, 1929 óta a Társulat könyvtárosa volt. Rapaiccsal együtt tevékenykedett a Szovjetunióból hazatért Vándor József, az antifasiszta Szent-Györgyi Albert, Gróh Gyula és természetesen még sokan mások. A Társulat újjáélesztésén munkálkodók névsorából megállapítható, hogy a rendkívüli választmányi ülésen a népfrontpolitika hívei jöttek össze.

    Forrásmunkák

    Létrehozva: 2016.07.18. 16:29
    Utolsó módosítás: 2017.06.26. 19:17

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás