Hivatkozási név: NIIF

Nemzeti Informatikai Infrastruktúra Fejlesztés

Típus:
Hivatal
Alapítás időpontja:
1986
Címe:
  • H-1132 Budapest, Victor Hugo u. 18-22
Alapítók:
  • MTA (Magyar Tudományos Akadémia) - Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program támogatója
  • OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság), a mai NKFIH (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal jogelődje) - Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Program támogatója
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A magyarországi kutatás-oktatás-közgyűjtemények számítógép-hálózati hátterének megvalósítása

    Feladata, hogy korszerű infrastruktúrát és alkalmazási környezetet, tartalom-generálási és -elérési hátteret biztosítson a magyar felsőoktatás, kutatás, és a közgyűjtemények számára. Az NIIF Program vezető szerepet játszik a legmodernebb hálózati technológiák magyarországi elterjesztésében, ezáltal meghatározó szerepe van az informatika országos fejlődésében is.

    Az NIIF Program és a HUNGARNET Egyesület sokrétű, intenzív és gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokat ápol. A kapcsolatrendszer egyaránt kiterjed a szervezeti és a szakmai, valamint hálózati kapcsolatokra. Nemzetközi együttműködési partnerek mindazok a nemzeti, európai, valamint globális szervezetek, melyek célja azonos, vagy hasonló a magyarországi kutatás, oktatás és közgyűjtemények számítógép-hálózati fejlesztési és alkalmazási céljaival.

    Az országosan homogén infrastruktúra nemzetközi élvonalba tartozó

    • hazai minta-alkalmazásokkal,
    • országos kísérleti terep biztosításával,
    • az ismeretek terítésével,
    • az alkalmazói kultúra terjesztésével,
    • a szakembergárda nevelésével,
    • az alkalmazói kör folyamatos bővítésével,
    • a magyar EU tagságnak is megfelelő, legitim, Európai normákat szem előtt tartó nemzetközi kapcsolatok ápolásával

    A Programban jelenleg több mint 5200 tagintézmény vesz részt.

    Felső vezetői
    • Nagy Miklós, igazgató 2016-ig
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    n.a.
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    NIIF Program keretében

    létrejött és folyamatosan fejlődött a hálózati infrastruktúra, valamint az arra épülő szolgáltatások, alkalmazások rendszere, a kapcsolódó alkalmazási információtartalom és alkalmazói kultúra, mindezekkel együtt pedig bővült a kutatási-oktatási-közgyűjteményi alkalmazói kör;

    fokozatosan felépült az akadémiai kutatóintézeteket, egyetemeket, valamint nyilvános könyvtárakat és közgyűjteményeket összekapcsoló országos számítógép-hálózat, biztosítva az alap-szolgáltatások (e-mail, fájl-transzfer, távoli bejelentkezés stb.) hozzáférhetőségét;

    1990-től, a nemzetközi nyitás évétől fokozatosan kiépült és folyamatosan bővült a teljes értékű Internet kapcsolat;

    az országon belül felépült az IP technológiát alkalmazó és teljes lefedettséget biztosító HBONE gerinchálózat, összekapcsolva a főváros és a vidéki régiók alkalmazóinak városi és elosztó hálózatait;

    1991-ben megalakult a HUNGARNET Egyesület és ettől kezdve fokozatosan kialakultak a kapcsolatok a nemzetközi kutatói hálózati szervezetekkel (RARE, EARN,ill. TERENA, valamint RIPE [10] , ISOC [11] , CEENET [12] stb.);

    1990-es évek elején kiépültek a regionális centrumok, az ország minden jelentősebb vidéki egyetemi, kutatási, és/vagy közgyűjteményi központjában téve lehetővé a helyi szolgáltatások és alkalmazások integrálását a központi NIIF szolgáltatásokkal-alkalmazásokkal;

    1993-ban a HUNGARNET-NIIF alapító tagként csatlakozott az európai kutatói hálózati központhoz (DANTE [13] , Delivery of Advanced Networking Technology to Europe);

    Az 1990-es évek közepétől az NIIF-HUNGARNET az európai élvonalat alkotó kutatói hálózatokkal együtt csatlakozott az Európában élenjáró és az EC (az Európai Unió Bizottsága) által is támogatott európai gerinchálózati TEN-34 projekthez, majd az azt követő QUANTUM (TEN-155) projekthez;

    Az ezredfordulót követően beindult a gigabites sebességű európai hálózatot kiépítő (az EC által is támogatott) GN jelű projektekben való NIIF-HUNGARNET részvétel, a GéANT gigabites európai gerinchálózat megvalósítására és folyamatos fejlesztésére létrehozott nemzetközi NREN Konzorcium keretében;

    A GéANT létrehozásával az európai kutatási-oktatási közösség a világ élére került a kutatói hálózat jellemzői és alkalmazásai terén és ezzel együtt az NIIFI hálózata és szolgáltatásai is élvonalbeli fejlődésnek indultak. A GéANT kapcsolat fokozatosan 10, majd 2014-2015-ben 100 Gbps sebességet ért el és nemzetközileg is elismert eredményeket értek el az NIIF egyéb fejlesztései is (szuperszámítástechnika, grid technológia, IPv6, videokonferencia, VoIP, valamint további szolgáltatások széles választéka), 2015-re a HPC elosztott rendszerében 230 Tflops, az elosztott tárolás terén 7 PByte kapacitást érve el, a szolgáltatások száma tekintetében pedig megközelítve a 30-at.

    Az NIIFI koordinálása mellett külföldön is elismert eredmények, kiemelkedő nemzetközi szerep, az EU tagokéhoz hasonló feltételek és hálózati adottságok alakultak ki és állnak az ezredfordulót követő évek fejlesztéseinek és nemzetközi együttműködéseinek köszönhetően:

    2013-ra már 700 telephelyen mintegy 500 intézmény több mint 700.000 felhasználója (Magyarország lakosságának 7 %-a) fért hozzá a kutatási-oktatási hálózaton keresztül a korszerű infrastruktúrához és szolgáltatásokhoz – 2014-től ezek a számok a Sulinet-re is kiterjedő NIIFI feladatkörből adódóan 5200-ra, ill. 2,2 millióra növekedtek;

    A regionális központok száma több, mint 50, melyek szorosan együttműködnek az NIIFI-vel, de feladataikat önállóan látják el;

    A gigabites GéANT kapcsolat kiépítését nem sokkal követően létrejött a gigabites nemzetközi commodity forgalom lehetősége is a DANTE World Service (DWS) szolgáltatáson keresztül és a nemzetközi kijárat sebességének növelésével párhuzamosan – a belföldi gerinchálózat kapacitásának bővítésével együtt – fokozatosan sor került a belföldi hozzáférési hálózat sávszélességének megfelelő, ugyancsak gigabites szintet elérő növelésére is;

    Számos projekt futott és fut ma is mind a belföldi hálózati infrastruktúra fejlesztése terén a Nemzeti Fejlesztési Terv (Új Széchenyi Terv) keretében (TIOP, KMOP, TÁMOP, EKOP projektek) valamint az elsősorban EU finanszírozású nemzetközi projektek együttműködéseiben (az utóbbi évek során egyebek mellett a GéANT2/GN2 ill. GéANT3/GN3, 6NET, 6DISS ill. 6DEPLOY, SEEREN2 ill. SEEFIRE, KnowARC, EGEE2 ill. EGEE3, SEEGrid, FEDERICA, eInfraNet, SIM4RDM, EMI, HPSEE, PRACE3 ill. PRACE4, GN3plus, DCH-RP, BYTE, MAGIC, GéANT2020/GN4 projektek érdemelnek említést).

    Az ezredforduló óta a fejlesztések számos eredményt hoztak a HBONE/GéANT, E2E, IPv6, QoS, MPLS, VPN, multicast, cache, monitorozás és menedzsment stb.témákban, a hálózati szolgáltatások gazdagítása (szuperszámítástechnika, távoli munkavégzés, VoIP, videokonferencia, portálok, virtuális helpdesk, CERT, névtárak, PKI/CA stb.), valamint a hálózati alkalmazások (elosztott/integrált adatbázisok, távoktatás, diszciplináris alkalmazások, Grid, Cloud, HPC, multimédiás kollaboráció, VRE és VRC virtuális kutatási környezeti és kooperációs alkalmazások, adat-infrastruktúrák stb.) területén.

    Kiemelkedő nemzetközi sikert jelentett 2013-14 során a CERN első távoli adatközpontjának (CERN@Wigner) forgalmát biztosító és Európában első 100 Gbps produkciós kutatási célú kapcsolatot jelentő összeköttetés NIIFI-DANTE együttműködésben történt kiépítése.

    Mérföldkövek

    A kutatás-oktatás-közgyűjtemények 1986-ban indított Információs Infrastruktúra Fejlesztési (IIF) Programja, melyet a 90-es évek elejétől az NIIF Program [1] követett, az elmúlt közel 30 év során számos olyan eredményt ért el, mely önmagában is a Program előrehaladásának mérföldköveként értékelhető, a fejlesztések kimagasló, sok esetben fordulópontot jelentő eredményeként épült be az NIIF/Hungarnet törekvések sikertörténetébe.

    Az ilyen mérföldkövek közül kiemelendők az alábbiak (bemutatva nem csak az érintett időszakokra vonatkozó legfontosabb eseményeket, hanem a nemzetközi és hazai hálózazi sebesség-értékeket, valamint a bekapcsolt intézményi telephelyekre és felhasználói létszámokra vonatkozó adatokat és az évenkénti költségvetés kerekített értékét is – utóbbiból az egy főre eső fajlagos évenkénti költségek hozzávetőleges nagyságai is könnyen kiszámolhatók):

    év Esemény bit/s (nemzeti) bit/s (hazai) Int./Felh. M€/év
    1986/87 IIF Program 2400 5/100 3
    1988/89 EARN 64K 9600 20/500 3
    1990/91 (a) Internet, RARE 128K 64K 100/5000 3
    1992/93 NIIF Program 256K 128K 200/30000 4
    1994/95 (b) EuropaNET 2M 1M 250/100000 4
    1996/97 TEN-34 10M 2M 300/200000 4
    1998/99 (c) TEN-155 34M 34M 400/300000 5
    2000/01 GéANT 155M 155M 500/400000 6
    2002/03 (d) Gbit/s 2,5G 2,5G 600/500000 6
    2004/05 GéANT-2 10G 10G 700/600000 7
    2006/07 (e) GéANT+ 2x10G 10G 700/650000 7
    2008/09 GéANT-3 nx10G 10G 700/700000 7
    2010/11 (f) HBONE+ nx10G/e2e nx10G 700/700000 6
    2012/13 Hibrid HBONE+ 100G 40-100G 5200/2200000 6
    2014/15 (g) GéANT3plus nx10G nx100G 5200/2200000 8
    Átalakulások

    Az IIF Program öt eredményes év – a hazai kutatói hálózat alapjainak megteremtése – után a 90-es évek elejétől már valamennyi érintett minisztérium és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alap) támogató részvételével NIIF (Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési) Programként folytatódott.

    A 229/2016-os kormányrendeletben foglaltak szerint a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) működteti az NIIF Programot.

    Az NIIF Program keretében

    • oktatási
    • tudományos kutató és
    • közgyűjteményi

    intézményeket látja el Internet és arra épülő többszintű szolgáltatással

    Érdekességek

    2016. májusi adatok szerint az oktatási intézmények közül 124 felsőoktatási telephely(egyetem, főiskola), 4483 köznevelési telephely (általános-, szakközépiskola, gimnázium) és 1109 további köznevelési telephely (folyamatban) csatlakozik a HBONE-hoz.

    Az MTA és más non-profit tudományos kutatóintézetek közül 38 akadémiai telephely, 53 országos kutatói telephely.

    A közgyűjtemények közül 454 könyvtár és könyvtári telephely, 14 levéltár és 64 múzeum tagja a kutatóhálózatnak.

    Ezen felül az oktatáshoz, kutatáshoz és közgyűjteményi tevékenységhez kapcsolódó 50 további non-profit intézmény, alapítvány és egyesület.

    Amennyiben ezen intézmények dolgozóinak, ill. oktatási intézmények esetén oktatóinak és hallgatóinak a számát tekintjük, elmondható, hogy az NIIF Program kb.

    • 2,5 millió felhasználónak

    nyújt Internet és arra épülő magasabb szintű szolgáltatásokat.

    A Programot legfelső szinten irányító testületek (korábban az NIIF “Felügyelő Bizottság” és “Operatív Bizottság”, majd a 90-es évek végétől a “Program Tanács”) munkájában valamennyi támogató szervezet képviselői részt vettek, ill. részt vesznek.

    A Programra vonatkozó kormányrendelet megjelenése óta az érintett minisztériumok, valamint az MTA, az OTKA (NKFIH), és a HUNGARNET képviselőiből álló Program Tanács irányítása mellett folyó munkákhoz – az NIIF Program folyamatos megvalósításához – szükséges költségvetési támogatás biztosítását a felelősségi és hatásköri kérdéseket is rendező kormányrendelet garantálja.

    A mindvégig sikeres Program megvalósítását – sok-sok eredményes év tapasztalatait összegyűjtve – a Program vezető intézménye, az NIIF Intézet (NIIFI) fogja össze. Fő tevékenysége – mint elődeinek, az IIF, majd NIIF Koordinációs Irodának, később NIIF Irodának – a magyarországi kutatási és oktatási információs infrastruktúra fejlesztését és működtetését biztosító feladatok ellátása, ill. koordinálása.

    Az NIIF Intézet a Program megvalósítása során együttműködik

    • az NIIF Program támogató szervezeteivel és a képviselőikből álló Program Tanáccsal,
    • a Programban résztvevő kutatási, oktatási és közgyűjteményi intézményekkel és az ezeket tömörítő HUNGARNET Egyesülettel, ill. annak Elnökségével, valamint
    • az NIIF Program szakértői testületeként működő Műszaki Tanáccsal.
    Létrehozva: 2016.07.18. 15:27
    Utolsó módosítás: 2017.08.21. 15:16