Hivatkozási név: MTA SZTAKI

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutató Intézet

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1973
Címe:
  • Budapest Kende utca 8.
Alapítók:
  • MTA Számítástechnikai Központ
  • MTA Automatizálási Kutatóintézet
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A SZTAKI  a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika-alkalmazás hazai bázisintézete kívánt lenni.

    Felső vezetői
    • Vámos Tibor, a két elődszervezetet 2 éven át együtt vezette, előkészítve az egyesülést, majd ő lett a SZTAKI első vezetője is 1973-tól egészen 1986-ig. 1973-1986
    • Keviczky László, a SZTAKI második igazgatója 1986-tól 1993-ig 1986-1993
    • Inzelt Péter, a SZTAKI harmadik igazgatója 1993-2015
    • Monostori László, SZTAKI negyedik igazgatója 2015-
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Uzsoky Miklós, az Intézet tudományos osztályvezetője, az ő osztályának nevéhez fűződik a magyar számítástechnikai ipar egyik fő exporttermékének, a különböző modemek gyártása
    • Hatvany József, Az Intézet tudományos főosztályvezetője, a számítógéppel segített tervezés és gyártás legjelentősebb hazai úttörője.
    • Rácz István, az Intézet tudományos osztályvezetője, a szabályozott villamos hajtások egyik európai szaktekintélye
    Számítástechnikai alkalmazottak száma
    1987-ben az Intézetben dolgozók száma elérte a 800 főt.
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    GD’71 – grafikus display

    WAMPBOX, TPS, HBOX és MBOX csomagkapcsolók

    Syster, Varyter, Primo számítógépek

    MULTIGATE router termékcsalád

    Átalakulások

    Az MTA Automatizálási Kutató Intézete (MTA AKI) 1964-ben alakult meg, és már létrejöttekor meghatározó múlttal rendelkezett, mint az akadémiai Méréstechnikai Laboratóriumban működő, Kovács Károly Pál akadémikus vezette műegyetemi Villamosgépek Üzemtana Tanszék automatizálási kutatócsoportja, majd a Benedikt Ottó akadémikus műegyetemi tanszékén alakult automatizálási csoport. Az egyes csoportokban dolgozó fiatal tehetségek úttörői voltak az automatizálás-elmélet magyarországi meghonosításának és a hazai automatizálási elemkutatásnak. Az intézet gazdasági irányítása az akkoriban létrejött Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) hatáskörébe került, ennek eredményei voltak a magyar átlagban kiemelkedően jó bérek, széles utazási lehetőségek, mintaszerű folyóirat-ellátás és szabad tájékozódás, a korszerű műszerezés és a rugalmas alkatrészbeszerzés. A gyorsan fejlődő intézet elsősorban az ipari automatizálás, a számítógéppel segített tervezés és a folyamatirányítás témakörével foglalkozott.)

    Az 1973-as év jelentős mérföldkő volt az MTA AKI történetében: ekkor egyesült az MTA Számítástechnikai Központjával (MTA SZK), és ekkor kapta a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (MTA SZTAKI) nevet.

    (A SZTAKI másik elődintézménye, az MTA Számítástechnikai Központja 1960-ban alakult, és az akadémiai Kibernetikai Kutatócsoportból fejlődött ki. Itt építették az első magyar számítógépet (M3) és az egyesüléskor az ország legnagyobb számítógépét (CDC-3300) üzemeltették.)

    1986-ban megalakult az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF későbbi NIIFI) a SZTAKI kezdeményezésére.

    Több Kft. is alakult a SZTAKI berkein belül, pl. az ITConsult-Pro Rt, amely a Multigate termékcsalád további fejlesztését látta el.

    Az Intézet a mai napig is működik

    Érdekességek

    A SZTAKI első igazgatója a születésnél bábáskodó és ennek kétéves folyamatát koncentráltan irányító Vámos Tibor (1926) Széchenyi-díjas villamosmérnök, kutatóprofesszor, akadémikus lett

    Az MTA SZTAKI rövid időn belül a műszaki fejlesztés és kutatás, valamint a számítástechnika-alkalmazás egyik hazai alapintézményévé vált. A kezdeti időkben a SZTAKI-ban végzett kutatások főleg két profil köré csoportosultak: az egyik profilt az ipari automatizálás, a számítógéppel segített tervezés és gyártás jelentette, a másik nagyszabású feladat a folyamatirányítás volt.

    Az új utakat is kereső csoport a KFKI-val, a hazai lézerfejlesztővel együttműködve különböző alkalmazási témákban dolgozott együtt, amelyek mind a lézerfény akusztikus-optikai eltérítésén alapultak. Elkezdődött a mesterséges intelligencia-kutatás is (alakfelismerés, ipari intelligens robotok).

    A számítógéppel segített tervezés és gyártás kutatási témájának korai eredménye a GD’71 grafikus display, a számítógépes tervezés ember-gép kapcsolatának legfontosabb eszköze volt. A folyamatirányítás program eredményeinek gyakorlati és sikeres megvalósítására a Péti Nitrogénművekben került sor. Ezen kívül elkészült még hazai licenc-kisgépek (VIDEOTON 1010-család) folyamatirányítási szoftverje, és a PROCESS rendszer, amely szovjet és NDK üzemekben került alkalmazásra.

    További jelentős személyek arcképei

    Jelentősebb kutatások, elméleti munkásságok a számítástechnika területéről:

    • alakfelismerés, alakfelismerő robotirányítás
    • számítógépes irányítási rendszerek
    • bizonytalan paraméterű rendszerek modellezése, analízise és irányítása H-végtelen optimális irányítással, szűréssel, irányítási célú approximatív identifikációval
    • képelemzés
    • relációs adatbázis-modell kutatások
    • operációkutatási vizsgálatok
    • mesterséges intelligencia kutatások
    • geometriai modellezés

    Hálózati alkalmazások/fejlesztések:

    • 1986-1990 között a X.25 hálózati eszközök és egy országos szintű hálózat kialakítása
    • az X.25 hálózatra épülő alkalmazások kidolgozása: ELLA, PETRA, TRILLA
    • 1991 októberében az első nemzetközi IP kapcsolat kialakítása a linzi Egyetemmel
    • a HBONE, a hazai kutatói Internet gerinchálózat indulásában (1993) végzett irányítói, üzemeltetői tevékenység

    Hálózati/számítástechnikai szolgáltatások:

    • adatbázisok fenntartása (pl.: SZTAKI szótár)
    • levelezőrendszerek és levelezési átjárók üzemeltetése (ELLA)
    • root DNS szerver üzemeltetése
    Létrehozva: 2016.05.29. 13:08
    Utolsó módosítás: 2017.09.16. 12:20