Intézmény kereső
MTA Központi Fizikai Kutató Intézet
- 1121 Budapest, Konkoly Thege út 29-33.
A magyar fizika kiemelése a többi tudományágénál is nagyobb elmaradottságból.
Az 50-es évek első felében jó esély volt arra, hogy versenyképes kutatási eredményeket mutassanak fel az atomfizika, a nukleáris fizika, a kozmikus sugárzás, az elektromágneses hullámok, a spektroszkópia, a radiológia, és az elméleti fizika területein.
Az évtized második felére a kutatási területek kiszélesedtek, és a kutatóintézet érdekelt lett a nukleáris kémia, az elektronika és a reaktorkutatás témakörében is.
- Kovács István, főigazgató 1950-1956
- Jánossy Lajos, főigazgató 1956-1970
- Pál Lénárd, főigazgató 1970-1978
- Szabó Ferenc, főigazgató 1978–1989
- Szatmáry Zoltán, főigazgató 1990
- Lovas István, főigazgató 1990–1992
- Kovács István, A KFKI első igazgatója. Fő kutatási területe az elméleti molekula-spektroszkópia volt
- Simonyi Károly, Simonyi fő eredményei a fúziós energiatermelés elvi lehetőségével kapcsolatosak, vezetése alatt készült el az első hazai magfizikai részecskegyorsító a KFKI-ban
- Pál Lénárd, kutatási területe a szilárdtestfizika, a neutronfizika és valószínűség-elmélet
- Kiss Dezső, élettartam mérések és a magreakciók mechanizmusai
- Berényi Dénes, magspektroszkópiai kutatásokkal foglalkozott. Ion-atom ütközések, és felhasználhatóságuk vizsgálata
- Jánossy Lajos, Kozmikus sugárzás, relativitáselmélet és kvantummechanika alapjainak vizsgálata. Fény kettős természetének vizsgálata
- Lukács József, MSZKI, a TPA "atyja"
- Zimányi Magdolna, MSZKI vezető fejlesztő, az elektronikus könyvtári témák szaértője
- Vashegyi György, MSZKI főosztályvezető paksi projekt veztője
- Szlankó János, MSZKI igazgató
- Szegő Károly, RMKI Vénusz-Halley (VEGA) programvezetője
- Bozóky László – radiológia osztály vezetője volt, radiológia osztály vezetője volt
A KFKI a kezdetektől arra törekedett, hogy nagy teljesítményű és nagy kapacitású számítógéppel rendelkezzen.
1960-ban a két importált szovjet URAL I. számítógép egyike a KFKI-ba került. Az Ural számítógép nem volt képes kielégíteni az intézet növekvő számítási igényeit, 1964-ben heti 120 órás üzemidővel is már csak 16 %-ukat tudta ellátnii.
1966-ban helyezték üzembe az angol gyártmányú ICT 1905 számítógépet; a KFKI az ország akkori legnagyobb számítógépét az Országos Tervhivatallal közösen szerezte be.
1973-tól az intézetben egymást követően több, IBM 360/370 kompatibilis gép működött. Ezek hozzájárultak az IBM kultúra elterjedéséhez. A KFKI-ban helyezték üzembe Magyarországon az első szovjet gyártmányú ESZ-1020 (R-20) típusú számítógépet, 64 KB memóriával, lyukkártyás külső ezközökkel, mágnesszalagos és mágneslemezes egységekkel. A géphez illesztett TPA-i közvetítésével rajzolni lehetett dob-plotterrel.
1977-ben az R-40 (ESZR-1040) NDK gyártmányú számítógép követte 1 MB memóriával, 87 MB, később kb. 650 MB lemezkapacitással, 18 terminállal. A gépet 1988-ban állították le, tíz éves üzeme alatt átlagosan 95 %-nál magasabb műszaki megbízhatósággal dolgozott. 1986-ban állt üzembe a nagyobb kapacitású, szovjet gyártmányú R-45 számítógép, ennek azonban rosszabb volt a megbízhatósága. 1988-tól 1993-ig állt a felhasználók rendelkezésére az ugyancsak IBM kompatibilis, de gyorsabb és megbízható BASF 7/61 típusú számítógép.
A TPA gépek már az ICT 1905 mellett megjelentek a számítóközpontban, a kisgépek elsősorban előfeldolgozást végeztek.
1979. végétől a lokális hálózati rendszerek fejlesztése a LOCHNESS (Local Highspeed Network System) rendszerrel indult meg, a rendszer laboratóriumi mérés-adatgyűjtési és folyamatirányítási célokra, TPA gépekre és CAMAC keretvezérlőkre készült.
1981. áprilisban indult a telefonvonalon történő kísérleti adatátvitel az RMKI PDP 11/428 gépe és a moszkvai Űrkutatási Intézet TPA-1140 számítógépe között. 1985. júniusban az RMKI-ban üzembe helyezték a moszkvai Űrkutatási Intézet és a Kozmikus Sugárzási Osztály TPA-1148 gépe közötti műholdas adatátviteli rendszert.
Az 1988-90-es években kiépült a KFKI lokális Ethernet hálózata, az első nagyméretű Ethernet hálózat az országban, mintegy 300 géppel. Az Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (IIF) X.25 hálózatához a KFKI helyi hálózata egy KFKI gyártmányú TPA illesztő (gateway) gépen át csatlakozott, ezáltal lehetővé vált az elektronikus levelezés (e-mail).
A COCOM korlátozások 1990 utáni megszűnése lehetővé tette a csatlakozást a nemzetközi hálózati rendszerekhez, így 1990-től a HEPnet (High Energy Physics network) 15 ország laboratóriumait összekötő DECnet hálózatához. 1991-92-ben a KFKI RMKI és a CERN között közvetlen bérelt vonalas összeköttetés létesült, majd az IIF program keretében kiépített vonalon az Internet-csatlakozás is létrejött.
- 1956-ban kormánydöntés alapján Pál Lénárd vezetésével kezdték építeni a kísérleti reaktort, amit 1959. március 25-én helyeztek üzembe. 1971-től a KFKI részt vett a Paksi Atomerőművet előkészítő kutatásokban, az erőmű első blokkját végül 1982-ben helyezték üzembe.
- 1966-ban üzembe helyezett ICT 1905 számítógépen a feladatok kötegelt (batch) futtatását lehetővé tevő YKA feladatkezelő rendszert Varga László és munkatársai fejlesztették ki.
- Az űrkutatásban való közvetlen részvétel az 1970. november 28-án szovjet Vertyikal–1 rakétával a világűrbe emelkedő KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapdával kezdődött. 1980-ban Farkas Bertalan vitte magával az űrbe az első, fedélzeten is használható dozimétert (Pille dózismérő), amit 1984-ben az amerikai Sally Ride is eredményesen használt. Az 1980-as években indult a máig legnagyobb magyar űrvállalkozás a Vénusz–Halley (VEGA) – programban való részvétellel Szegő Károly vezetésével.
- Az 1970-es években és az 1980-as években sorozatban gyártották az akkor COCOM-listás DEC VAX és MicroVAX gépek másolatait, a saját fejlesztéssel megnövelt sebességű TPA-számítógépeket.
- 1975-ben a Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézetben kifejlesztettek egy ESzR/IBM – TPA csatorna adaptert TPA gépekhez. Erre dolgozta ki Telbisz Ferenc, munkatársaival a CEDRUS (Conversational Editor and Remote User Support) interaktív szövegszerkesztő és program-előkészítő programrendszert. Ez volt az első ilyen működő rendszer a KGST országokban. A kutatók, programozók terminálokról működtethették programjaikat. Az 1986-87 években a CEDRUSra alapozva készült a FILTER (File Transfer) rendszer, amely lehetővé tette állományok átvitelét IBM és DEC gépek között, valamint az interaktív terminál-kapcsolatot IBM gépekhez, a DECnet hálózaton keresztül.
1970 – KFKI-gyártmányú mikrometeorit-csapda
1980 – Pille dózismérő (A magyar űrtevékenység egyik legsikeresebb terméke, különböző változatai már jártak az űrben – Farkas Bertalan is ilyet vitt magával 1980-ban.)
70-es és 80-as évek alatt sorozatgyártott COCOM-listás DEC VAX és MicroVAX másolatok, a TPA (Tárolt Program Analizátor) számítógépek.
A KFKI a kormány Tudománypolitikai Bizottságának 1974-es határozata alapján 1975. január 1-jétől kutatóközpontként működött tovább. A korábbi tudományos osztályok helyett széles körű önállósággal rendelkező tudományos intézeteket hoztak létre:
Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI)
Szilárdtest Kutató Intézet (SZTKI, ami 1981-ben kettévált):
Szilárdtest Fizikai Kutató Intézet (SZFKI)
Mikroelektronikai Kutató Intézet (MKI)
Atomenergia Kutató Intézet (AEKI)
Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI)
1992. Január 1-től a KFKI átalakult és jogilag, illetve pénzügyileg önálló, független intézetek jöttek létre:
- KFKI Anyagtudományi Kutató Intézet (ATKI)
- KFKI Atomenergia Kutató Intézet (AEKI)
- KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet (MSZKI)
- KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet (RMKI)
- KFKI Szilárdtestfizikai Kutató Intézet (SZFKI)
Ezen kívül elvált egymástól a kutatási és a vállalkozási tevékenység. Ezért jött létre a
- KFKI Üzemeltető Kft (a csillebérci telephely üzemeltetője ma is) és a
- KFKI Szolgáltató Kft.
A Tárolt Program Analizátor (TPA) születése még a szocializmus alatt volt nagy jelentőségű.
Akkoriban azzal a céllal indult a projekt, hogy a kutatóintézetnek alternatívaként kis teljesítményű, méréseknél is könnyen használható számítógép-állománya is legyen.
A DEC anno 1960 körül elnevezte gépeit Programozható Adatfeldolgozónak, mert a Kongresszus határozata szerint nem lehetett állami intézménynek számítógépeket vásárolni, amíg a rendelkezésre álló számítási teljesítmény nincs 100%-osan kihasználva. Így a DEC nem számítógépeket szállított a kutatóintézetnek, hanem „Programozható Adatfeldolgozót”.
A hatvanas években határozat mondta ki, hogy a számítógép-igényeket szovjet termékekkel kell kielégíteni, ezért az országban zajló önálló fejlesztéseket leállították. Így a KFKI nem számítógépeket, hanem „Tárolt Program Analizátorokat” kezdett el fejleszteni, később pedig sorozat gyártani.
Ezek a gépek jellemzően az akkoriban COCOM-listás DEC VAX és MicroVAX gépek másolatai voltak. Ez a sorozatgyártási folyamat egészen a rendszerváltásig tartott.
Érdekesség, hogy az 1435 eladott TPA-ból 1215 saját tervezésű architektúrával rendelkezett, és csak 105 darab volt kártyáról-kártyára lemásolt “klón”, 115 darab pedig eredeti processzor köré épített rendszer. Az MSZKI ugyanis többnyire specifikációt másolt, nem teljes gépeket, tehát igazából újra-implementálásról volt szó!
- KFKI a wikipédián
- TPA számítógépekkel megoldott feladatok
- TPA történet
- KFKI
- KFKI bemutatása
- KFKI honlap
- KFKI és a Paksi Atomerőmű számítástechnikája (Végh Endre)
- A számítástechnika kezdetei Magyarországon
- MTA Atomenergiai Kutató Intézet
- KFKI iTF rendezvény 2009. december 2.
- MTA – Atomenergia Kutató Intézet (AEKI) iTF rendezvény 2015. október 29.
- Adatközpontok – egykor és most iTF rendezvény 2014. április 16.
Létrehozva: 2016.07.16. 13:57
Utolsó módosítás: 2017.10.14. 21:02