Hivatkozási név: MechLab

Mechanikai Laboratórium

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1948
Címe:
  • Budapest Gorkij fasor, ma: Városligeti fasor
Alapítók:
  • Nehézipari Minisztérium
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    A szocialista Magyarország egyik, részben katonai, részben stúdiótechnikai berendezéseket gyártó állami vállalata volt

    Felső vezetői
    n.a.
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    n.a.
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    Katonai rádió vevőkészülékek (ML-213, ML-400, ML-1250)

    Magnetofonok (ML EHR-11)

    Televizíó stúdió berendezések (8 csatornás fekete-fehér/1957)

    Stúdiómagnetofonok:

    A Mechanikai laboratóriumban az évtizedek folyamán /1958-1993/ készült több ezer stúdiómagnói nem csak a Magyar Rádió, illetve a Magyar Televízió szükségleteit fedezte. A gyártott készülékek nagy része a KGST-n belül talált gazdára. Európán kívül Ázsiába, Afrikába és Kuba révén Amerikába is jutott belőlük.

    A 200-as típustól kezdve elektromosan és mechanikusan is modulrendszerű készülékcsaládok monó (x00), sztereó (x10), pilot később TC (x50), vágóasztal (x31) változatokban készültek. Szalagsebességük, az európai stúdiókban szokásos 19,05 illetve 38,1 cm/s.

    M6

    STM–6J

    STM–10

    STM–100 / STM–110 – 1972.

    STM–200 / STM–210 / STM–224 / STM–226 / STM–250 / STM–231 – 1966.

    STM–300 / STM–301 / STM–310 – 1974

    STM–4016 – 0,6-19cm/400

    STM–500 / STM–510

    STM–600 / STM–610 / STM–650 / STM–631

    STM–700 – 1985. 8/16/24 sáv, varyspeed

    STM–800 / STM–810 / STM–812 / STM–850 – 1988. 4,7-76 cm/s, varyspeed /-50,+33%/

    STM–900 – 1992.

    Az STM–10 típus elektroncsöves, a 200-asok tranzisztoros, a 300-as sorozattól kezdve az újabbak részben integrált áramkörös elektronikával készültek.
    A legsikeresebb és egyben leggyakoribb típusok a 200-as és 600-as sorozat tagjai voltak. Ezekből több ezer darabos szériák készültek. A megkésett megjelenésének, és a speciális felhasználási területnek köszönhetően a soksávos 700-asból lényegesen kevesebb hagyta el a gyárat. A rendkívül nagy tudású, processzoros vezérlésű 800-as családból a kísérleti darabokon kívül csak egy néhányszor tíz darabos sorozatot gyártott a cég. A ML utolsó konstrukciója, az STM–90 már nem jutott el a gyártósorig. Csak néhány prototípusa épült meg. Típuscsaládon belül a mechanikai és elektronikai részegységek nagyrészt cserélhetők. Ezek az egységek folyamatos fejlesztés alatt álltak, de a csereszabatosság fenntartására a konstruktőrök nagy figyelmet fordítottak. Van rá példa, hogy egy típuscsalád bizonyos egységei másik családba tartozó készülékbe is illeszkednek. Pl. a 600-as család mechanikai egységei /motoregységek, fejegység/ a régebbi 200-as sorozatban is megállják a helyüket. A 300-as és 600-as sorozat hangfrekvenciás áramkörei azonosak. Csakúgy, mint a 700-asok és a 800-asok erősítői.

    Stúdió-lemezlejátszók (SL-100/1976, SL-101/1979, SL-102/1984)

    Riportermagnók (Riporter 5, Riporter 6, Riporter 7)

    Átalakulások

    A rendszerváltás után, a ML által gyártott katonai berendezések piaca (volt szocialista és harmadik világbeli országok) nem bizonyult fizetőképesnek, ezért a vállalatot a rendszerváltó kormány felszámolta. A stúdiótechnikai ág sorsát pedig a digitális hang és képtechnikai eszközök elterjedése pecsételte meg


    Létrehozva: 2016.07.12. 17:36
    Utolsó módosítás: 2017.08.21. 13:51

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás