Hivatkozási név: MKT

Magyar Közgazdasági Társaság

Típus:
Társadalmi Szervezetek
Alapítás időpontja:
1894
Címe:
  • H-1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.
Alapítók:
  • magánszemélyek
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe

    Az MKT a magyar közgazdák legrégebbi, legjelentősebb szervezete, amely a közgazdasági ismeretek terjesztését, a szakmai közélet fejlesztését, a közgazdászok általános érdekeinek képviseletét vállalta feladatául. Mindezt sokféle fórum: előadások, tanfolyamok, szakmai viták, találkozók, vándorgyűlések szervezésével kívánja teljesíteni.

    Az ország egyik legnagyobb hagyományú szakmai-tudományos egyesületeként 1894. május 27-én azzal a céllal alapították meg professzorok, akadémikusok, miniszterek, bankárok, kereskedők, országgyűlési képviselők, gazdák, tisztviselők, nagybirtokosok és főrendek, hogy együtt kutassák a nemzetgazdaság felemelkedésének útját-módját.

    A társaság – közhasznú egyesületként – a szűken vett tudományon túlmutató közgazdasági viták egyik legfontosabb fóruma

    Felső vezetői
    n.a.
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    n.a.
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

    A társaság megalakulásától a szűken vett tudományon túlmutató közgazdasági viták egyik legfontosabb fóruma. A szervezet mindkét világháborút túlélte, hogy azután az ötvenes évek gyanakvó, mindenütt ellenséget kereső szelleme tevékenységének “felfüggesztésére” kényszerítse. Az 1957-ben valamelyest szabadabbá váló közgazdasági gondolkodásnak, a korai reformmunkák résztvevőinek azonban 1959 decemberében sikerült újjáéleszteniük. Az alatt az évtizedek alatt, amíg a “magyar út”, a “magyar modell” keresése hazánkra vonta a nemzetközi közfigyelmet, a társaság is lendületesen fejlődött, s az egész országra kiterjedő szervezetet épített ki. A rendszerváltást követően a rendkívül mértéktartó Magyar Közgazdasági Társaságra a korábbinál valamelyest kevesebb figyelem irányult, de az elmúlt években folyamatosan növekszik a szerepe és a taglétszáma. Az MKT-nak jelenleg több mint öt és félezer tagja van.

    Érdekességek

    Az 1935. év november 3-án adta hírül a Nyírvidék, hogy megalakul Nyíregyházán a Magyar Közgazdasági Társaság fiókegyesülete, Éber Antal és Szohor Pál polgármester nevével fémjelezve; 30 tag belépésére számítanak. November 10-én hangzatos címmel adta közre a lap: „A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára.” Vándorgyűlést tartanak a közgazdászok, Széchenyi „Stúdium” című művének megjelenése (1833-ban) évfordulóján. A városháza dísztermében Navratil Ákos tart előadást, Pénzpolitika a háború után címmel. Navratil Ákos (1875 – 1952) közgazdász, jogtudós, akadémikus, a Budapesti Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára volt. További 6-7 egyetemi tanár vett részt az „…egyházi, társadalmi és közgazdasági életünk számos kiválóságának jelenlétében” megtartott, nagy érdeklődés övezte rendezvényen – írta november 12-én a Nyírvidék. Ez volt a Társaság első vidéki gyűlése, ahol Éber Antal bejelentette a nyíregyházi fiók megalakulását azzal a céllal, hogy „…a közgazdasági tudomány iránt az érdeklődést felkeltse és ápolja.” A fiókegyesület elnökévé közfelkiáltással Szohor Pált, titkárává dr. Balla Istvánt választották meg.

    Forrásmunkák

    Létrehozva: 2016.07.18. 09:23
    Utolsó módosítás: 2017.06.25. 21:17

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás