Hivatkozási név: DV SZI

Dunai Vasmű Számítástechnikai Intézet

Típus:
vállalat
Alapítás időpontja:
1960
Címe:
  • Dunai Vasmű 2400 Dunaújváros, Vasmű tér 1–3.
Alapítók:
  • Dunai Vasmű
  • Tevékenység legfőbb céljai, területe
    • Az Operációkutató Csoport (1960-1970, korai elődintézmény) kiindulási célja volt: számítógépek ipari, vaskohászati felhasználása a vaskohászati munkák segítésére és optimalizálására.
    • A Dunai Vasmű Számítástechnikai Intézet (1991-től) célja a Dunai Vasmű (DV) által igényelt számítógépes szolgáltatások teljes körű biztosítása.
    Felső vezetői
    • Závodi Imre, vezérigazgató 1962-1964
    • Borovszky Ambrus, vezérigazgató 1964-1975
    • Szabó Ferenc, vezérigazgató 1976-1991
    Meghatározó egyéniségek, kulcsszemélyek
    • Gémes Ferenc, Operációkutató Csoport vezetője, kohómérnök
    • Póka István, Kibernetikai Bizottság titkára, közgazdász
    • Marton János, Operációkutató Csoport tagja, közgazdász
    • Miskolczi László, Operációkutató Csoport tagja, kohómérnök-közgazdász
    • Pilter Pál, Kibernetikai Bizottság vezetője, főmérnök, műszaki igazgató
    • Asztalos Tibor, Szervezési Osztály vezetője, majd Üzemszervezési és Számítástechnikai Főosztály vezetője
    • Lugosi Gábor, Operációkutató Csoport tagja, alkalmazott matematikus
    • Sánta Lóránt, Operációkutató Csoport tagja, alkalmazott matematikus
    • Sántáné-Tóth Edit, Operációkutató Csoport tagja, alkalmazott matematikus
    • Merényi Pál, Operációkutató Csoport tagja, villamosmérnök
    • Merényi Pálné Nyina, Operációkutató Csoport tagja, villamosmérnök
    • Boda Endréné Éva, Operációkutató Csoport tagja, operátor
    • Fehéri Béláné Magdi, Operációkutató Csoport tagja, operátor
    • Bárkányi Tiborné Vera, Operációkutató Csoport tagja, operátor
    • Mudra László, Számítástechnikai és Adatfeldolgozási Főosztály vezetője (1974-től)
    • Kocsa László, Számítástechnikai Intézet (1991), rendszerszervezési osztályvezető
    • Zsidó Zoltán, Számítástechnikai Intézet (1991), programozási osztályvezető
    • Imgrund József, Számítástechnikai Intézet (1991), adatgyűjtési osztályvezető
    • Sólyom István, Számítástechnikai Intézet (1991), Hollerith adatfeldolgozási osztályvezető
    • Kővári László, Számítástechnikai Intézet (1991), adatgyűjtési (lyukszalag) osztályvezető
    Számítástechnikai fejlesztések/termékek/Projektek

     

    DV Operációkutató Csoport fejlesztései 1960-1970 között (köztük az első magyarországi vaskohászati alkalmazások):

    • az ércelőkészítő szállítási problémájának valószínűségszámítási modellje
    • optimális kohóelegy-számítás lineáris programozási modellje,
    • a tűzálló téglagyár termelésének programozása,
    • a vállalati tényleges önköltség számítás általános módszere,
    • a Siemens Martin kemencék optimális kampányhosszának vizsgálata,
    • a meleg- és hideghengerműi rendelésállományának feldolgozása,
    • a meleghengerművének számítógépes programozása.

    A Dunai Vasmű Számítástechnikai Intézet főbb projektjei 1991-ben:

    • teljes körű értékesítési rendelésállomány- és szerződés-állomány kezelése,
    • állomány-lekérdezések, havi-heti-napi programozás és késztermékek szerződésre sorolása,
    • teljes körű termelés-elszámolás és termékkövetés, állóeszköz-nyilvántartás és elszámolás,
    • teljes körű személyi állomány-kezelés,
    • teljes körű számviteli feldolgozás, mérlegkövetés,
    • konverterek folyamatirányítása SZM 2 berendezésekkel,
    • teljes körű vasúti kocsi-követés,
    • karbantartás-nyilvántartó rendszer,
    • fokozatos valós idejű feldolgozások bevezetése PC-szolgáltatásként,
    • nagygépes TAF-hálózat üzembe helyezése; R45 és középgépek, majd IBM 4361 gép terminálhálózata, PC alhálózatok rendszere.
    Átalakulások

    1960: megalakul az Operációkutató Csoport (vezető: Gémes Ferenc) a Dunai Vasmű Igazgatóságának Szervezési Osztályán (vezető: Asztalos Tibor) belül. A Csoport készíti az első hazai vaskohászati alkalmazásokat (Budapesten bérelt számítógépeken futtatva azokat).

    1970: megszűnik az Operációkutató Csoport (három sikertelen számítógép-vásárlás hatására). A Szervezési osztály viszi tovább a munkákat, majd a Szervezési Osztály átalakul Üzemszervezési és Számítástechnikai Főosztállyá (vezető: Asztalos Tibor).

    1974. május: az Üzemszervezési és Számítástechnikai Főosztály kettéválik: Számítástechnikai és Adatfeldolgozási Főosztályra (vezető: Asztalos Tibor) és Szervezési Főosztályra (vezető: Szamosi György).

    1974. szeptember: a Számítástechnikai és Adatfeldolgozási Főosztály új vezetője Mudra László.

    1974. december 20: megépül a Számítóközpont épülete (megérkezik egy R-20 számítógép operatív memóriája, a Hollerith géppark is ide költözik).

    1975: megérkezik a Dunai Vasmű első saját számítógépe, az R-22. Az 1991-ig beüzemelt további számítógépek: R-20, R-40, R-35 és R-45; PC-k, egyedi mikroszámítógépek, IBM 4381 – létrejön az integrált terminálhálózat.

    1978: a Számítástechnikai és Adatfeldolgozási Főosztály koncepciótervet dolgoz ki a távadat-feldolgozás bevezetésére.

    1982. július 30: létrejön a Számítástechnikai és Szervezési Főmérnökség (vezető: Szmicsek Sándor).

    1983: DV és az MTA SZTAKI létrehozza az ACÉLINFORM Kutatási Fejlesztési és Termelési Társaságot. Ügyvezető igazgató: Szalay Géza, igazgató tanács tagjai Vámos Tibor (SZTAKI), Répási Gellért (DV), titkár és projektvezető: Mudra László (DV).

    1984: bevezetik a Dunaferr nevet és logót.

    1991. december 31: létrejön a Dunaferr Dunai Vasmű Számítástechnikai Intézete (vezető: Antaly Károly), a Számítástechnikai és Szervezési Főosztály utódjaként.

    1991 elején megalakul a Dunaferr Acélművek Kft., a Dunaferr vállalatcsoport meghatározó egysége, amit márciusban a Dunaferr Lemezalakító Kft., majd további társaságok követnek.

    1992 július 1-jén a Dunaferr Dunai Vasmű állami vállalat részvénytársasággá alakul (majd 2006 januárjában Dunaferr Dunai Vasmű Zrt.-vé.)

    Érdekességek

    „1959-ben Kalmár Lász, a Szegedi Tudományegyetem professzora Aczél Istvánnal, az MTA Kibernetikai Kutató Csoportjának akkori vezetőjével együtt ellátogatott a Dunai Vasműbe, hogy az 1959-től működő M-3 gépre ipari alkalmazásokat keressenek. A vendégeket Borovszki Ambrus, a Vasmű vezérigazgatója és Pilter Pál főmérnök, a Vasmű műszaki igazgatója fogadta. A megbeszélésen részt vett még Gémes Ferenc kohómérnök is, akit ott helyben megbíztak azzal a feladattal, hogy keressen a Vasműben számítógéppel megoldható, nagy számítási igényű feladatokat. Hamarosan létre is hoztak egy Kibernetikai Bizottságot, a Szervezési Osztályon dolgozó Póka István közgazdászt bízva meg a titkári feladatok ellátásával. A Bizottságba minden gyárrészleg és igazgatósági főosztály delegált egy-egy tagot azzal a céllal, hogy keressenek és készítsenek elő számítógépes feldolgozásra minél több nagy számítási igényű feladatot. Majd, Pilter Pál kezdeményezésére, a számítógépes alkalmazások kidolgozására Gémes Ferenc vezetésével hamarosan megalakult Asztalos Tibor Szervezési Osztályán belül az Operációkutató Csoport (melynek matematikusai – fennállásának 11 évében – mind Kalmár professzor tanítványai voltak.) …” (az idézetet a Sántáné-Tóth Edit 2019-es forrásmunkából vettük).

    A számítástechnikát a Dunai Vasműben az Operációkutató Csoport (Szervezési osztályon belül)  és Kibernetikai Bizottság reprezentálta a 60-as években.

    1960 és 1970 között a DV Operációkutatási Csoportjában születtek meg az első hazai vaskohászati alkalmazások. Ez az ambiciózus kezdet indította el a Dunai Vasműben a számítógépek felhasználását. Ilyen értelemben az Operációkutató Csoport tekinthető a Dunai Vasmű Számítástechnikai Intézet korai elődintézményének.

    Az Operációkutató Csoport tagjai először a DV igényeiből származó egyedi feladatok, illetve modellek számítógépes megoldásával foglalkoztak. Majd a tapasztalatok hamarosan azt bizonyították, hogy az operációkutatás modelljeit csak kifogástalan adatfeldolgozási környezetben lehet sikeresen alkalmazni. Így az Operációkutató Csoport érdeklődése az adatfeldolgozás problémái, az akkorra kifejlődött adatbáziskezelés felé fordult…

    1962-ben Gémes Ferenc megindította az Operációkutatási Közlemények c. sorozatot munkáik szélesebb körű megismertetésére.

    A DV csak 1975-ben kapott egy R-20 számítógépet, addig Budapesten működő számítógépeken (kezdetben az M-3-on) futtatták programjaikat. Ennek ellenére sok úttörő munkájuk volt, amire felfigyelt a nemzetközi kohászati világ is.

    Forrásmunkák (könyv formában)

    • Horváth István (főszerkesztő) : Dunaferr Dunai Vasmű Krónika. Készült a gyár 50. évfordulójára. Dunatáj Kiadó, Dunaújváros, 2000. 574 old.
    • Sántáné-Tóth Edit: „Kalmár László és a vaskohászati alkalmazások”, In: KALMÁRIUM II. Kalmár László levelezése magyar matematikusokkal. Összeállította: Szabó Péter Gábor, Polygon, Szeged, 2008. 74–77 old.

    Létrehozva: 2016.06.25. 16:44
    Utolsó módosítás: 2019.04.02. 13:16

    A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

    A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

    Bezárás